Egy 2005-ös megállapodással kezdődött
A Mol és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Mol által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a Mol legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője tekintetében 2020-ig változatlan összegűek maradnak. A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az említett megállapodás által nyújtott kedvezményeket nem érintette - magyarán mindenki másnak emelkedett a járadék.
A Bizottság szerint tiltott állami támogatás történt
2010 júniusában a Bizottság megállapította, hogy a megállapodásnak és a bányászati törvény ezt követően történt módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, és hogy ennélfogva tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A brüsszeli szerv szerint az alacsonyabb összegű bányajáradék fizetésének formájában megjelenő kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül, amelyet Magyarországnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel.
A Bizottság határozata szerint az állami támogatás összege 2008 tekintetében 28 444,7 millió forintot és 2009 tekintetében 1 942,1 millió forintot tesz ki. 2010-et illetően az állami támogatás összegét Magyarországnak kell kiszámítania addig az időpontig, amíg abból a Mol részesülhetett.
A Mol megtámadta a határozatot, és nyert - a Bizottság fellebbezett
A Mol a Bizottság határozatát megtámadta a Törvényszék előtt, amely 2013. november 12-én meghozott ítéletében megsemmisítette a Bizottság határozatát. A Bizottság a Törvényszék ítéletével szemben fellebbezést nyújtott be az Európai Bíróság előtt.
Azt javasolják a Bíróságnak, utasítsa el a fellebbezést
2015. január 22-én kihirdetett indítványában Wahl főtanácsnok a Bizottság fellebbezésének elutasítását javasolta a Bíróságnak. Bár a főtanácsnoki előterjesztés nem köti a bíróságot a későbbi ítélethozatalban, de a tapasztalatok szerint az ítéletek többnyire nem állnak gyökeres ellentétben az ügy alapos tanulmányozására kijelölt főtanácsnok álláspontjával.
A Bíróság szerdán azt közölte: június 4-én hirdetik ki az ítéletet az ügyben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
