Pénteken délelőtt az európai tőzsdéken nincs határozott irány, inkább szerény esések jellemzőek. A német index csütörtökön új csúcsra futott, a 22 ezer pontos határtól most is csak száz pontra van, pedig folyamatos a politikai válság a hó végi választások előtt.

Az amerikai határidős indexek alig mozdulnak. Csütörtökön vegyesen zártak az amerikai tőzsdék, a tech-papírok emelkedtek elsősorban, míg az ipari és más hagyományos cégek árfolyamai inkább süllyedtek.

Óvatosság tapasztalható a befektetők körében, mivel a januári, „nem mezőgazdasági foglalkoztatottakról” szóló jelentés (NFP) megjelenése esedékes délután az USA-ban. A közgazdászok szerint a munkaerő-kereslet lassú, de folyamatos lehűlésére lehet majd következtetni az adatokból, ami befolyásolhatja a kamatkilátásokat. Sok gyorsjelentés érkezett, a legfontosabb az Amazoné volt, de részvényei a zárás utáni kereskedésben 2-3 százalékkal süllyednek.

Árrobbanás után az OTP

A BUX index kissé megpihen a csütörtöki száguldás után, ami az OTP-t 25 ezer pontig repítette (hat százalékkal ugrott meg). Pénteken is csak pár forinttal van lejjebb a bankpapír ennél a határnál, a BUX pedig 87 ezer ponton stagnál. A Richter másfél százalékkal emelkedett, a Mol és a Telekom fél-féllel esett eddig.

Az euró 405,30, ami a tegnap esti értéknél ugyan 0,9 forinttal magasabb, de a tegnap délinél alacsonyabb. Alapvetően napról napra erősödget a fizetőeszközünk. Az olaj és a földgáz egy százalék körüli pluszban áll, az arany fél százalékkal megy fel.

Mi lökte meg a forintot és az OTP-t?

Az OTP csütörtöki nagy árfolyamugrását, magas forgalmát elemzi a K&H Értékpapír, ami mellett az OTP is a megszokottnál több, 97 700 darab részvényt vásárolt vissza.

A nemzetközi befektetők alapvetően az ukrán-orosz konfliktust érintő potenciális amerikai béketerv kapcsán válhattak optimistává a kelet-európai régió irányába.

A magyar blue chipek mellett például a lengyel WIG 30 index is két százalék feletti emelkedésre volt képes. Fontos azonban a brókercég szerint, hogy még bizonytalan az új béketervezet bemutatásának időpontja, és az ukrán ügyekért felelős amerikai küldött is cáfolta a híreket. A forint javulásában is az esetleges orosz-ukrán békekötés esélye és a dollár gyengülése játszhatott szerepet.

Felesleges volt a DeepSeek-pánik?

A DeepSeek sikere nem bizonytalanította el a tech-óriásokat. A mesterségesintelligencia-rendszereket működtető adatközpontokra költő négy legnagyobb vállalat az elmúlt napokban azt mondta, hogy a tavalyi rekordméretű CAPEX-ek (tőkeráfordítás) után 2025-ben tovább növelik a beruházásokat – írta az Equilor Befektetési Zrt.

• A Microsoft, a Google és a Meta Platforms legalább 215 milliárd dolláros együttes befektetést tervez a folyó pénzügyi évre, ami több mint 45 százalékos éves növekedést jelent a 2024-eshez viszonyítva.
• Az Amazon nem adott egész évre vonatkozó becslést, de csütörtökön jelezte, hogy a teljes beruházási költség az összes üzletágában százmilliárd dollár fölé fog nőni, és a növekedés nagy részét az AI-ra fordítják majd.

A befektetőket nemrég különösen megrémítette, hogy a DeepSeek kínai mesterségesintelligencia-alkalmazás úgy reprodukálta a vezető amerikai AI-rendszerek képességeit, hogy kevesebb pénzt költött rá, és kevesebb, kevésbé erős chipet használt fel.

Drága-e az Nvidia?

A DeepSeek-alkalmazás hatásairól értekezett az Erste Befektetési Zrt. is, szerintük „a mindennapi használatban nincs változás”, hasonlóan gyorsak a különböző megoldások.  Az adatközpontokra továbbra is ugyanúgy szükség lesz.

Az Nvidia-chipek esetében pedig a növekedést foghatja vissza az új megoldás, de nem töri meg alapjaiban.

Az Nvidia idei és jövő évre vonatkozó egy részvényre jutó eredményvárakozásai csak mintegy két centtel csökkentek, rendre 4,44 és 5,48 dollárra. Azaz a változás kisebb, mint 0,5 százalék. Eközben a részvény árfolyama 15 százalékkal van lejjebb, mint a hír berobbanása előtt volt.

Az esésben azért szerepet játszik az is, hogy még mindig 28-as előremutató P/E rátán forog a papír, ami így is elég magasnak tűnik.

Lefelé csorog a bitcoin

Csütörtök este lefelé fordultak a kriptók, voltak lejjebb is, de mostanra a bitcoin másfél százalékos mínuszban áll, 97 300 dollár körül (24 óra alatt). Az ether négy százalékkal esik 2740-re, a solana három százalékkal 197-re.

Trumpék tovább nyomatják a kriptót

Ismét számos érdekes vagy piacbefolyásolásra alkalmas hír érkezett a szektorból:

• Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC sajtóértesülések szerint késznek tűnik a solana (SOL), XRP (XRP) és litecoin (LTC) ETF-ek engedélyezésére.
• Megjelent az amerikai stabilérme-szabályozási kerettörvény tervezete.
• A Donald Trump-féle Truth.Fi közösségimédia-alkalmazás tervezi egy „Bitcoin Plus” nevű ETF (tőzsdén kereskedett alap) elindítását.
• A Trump-család másik, WLFI nevű, kriptós vállalkozása 342 ezer ONDO érmét vásárolt, ez egyébként egy decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazás érméje.
• Eric Trump szerint itt a nagyszerű alkalom a bitcoin-befektetésre.
• A BlackRock bitcoin ETP-t (tőzsdén kereskedett terméket) hoz létre Európában.