A virtuális, avagy kriptovaluták, ahogy végre nemrég kimondta egy jegybankár, nem igazi valuták, mert nem felelnek meg a kritériumoknak. Azonban úgy tűnik, még számítástechnikailag sem teljesen tiszta, hogy mik, mivel a Bloomberg szerint a vele foglalkozó programozók két új szoftverfrissítést dolgoztak ki, és nem tudnak megegyezni, melyiket használják. Ez felveti a lehetőségét, hogy a mostani egységes bitcoin nevű képződményből egyszer csak kétféle lesz.
Az ördög műve?
Ez is rámutat, hogy mennyire súlyos hiányosság, ha nem, hogy egy valutaként értelmezett valaminek, de akár egy tőkepiaci instrumentumként felbukkanó dolognak sincs központi szabályozó hatósága. Lássuk be, ha egy instrumentummal ilyenek történhetnek váratlan módon, akkor annak kockázata az eddigi meglehetősen magashoz képest is megnövekszik, lényegében felmérhetetlen. Hogy egy kollégát idézzek, aki a 90-es években a tőkeáttételes ügyletekre alkalmazta a kifejezést: az ördög műve.
Nos, ha nem is az ördögé, de programozóké, számítógépes guruké, akik a Citigroup egy volt munkatársa szerint most orosz ruletteznek, illetve, ahogy az angol mondja, csirkét játszanak, amikor szembemennek egymással, és kérdés, ki rántja el elsőnek a kormányt, esetleg egyikük sem. Igazság szerint eddig is kissé hókuszpókusz jellege volt a virtuális valutáknak racionális befektetési eszközökhöz szokott szereplők számára, de most aztán végképp azt mondanánk, hogy leginkább egy Quaestor kötvényre hasonlít, amiről nem is lehet tudni, hogy van-e vagy nincs, illetve hányféle van.
A két oldal
A mechanizmust, és hogy mi a vita tárgya, meglehetősen nehéz felfogni, meg sem próbálkozunk vele, elég csak annyi, hogy az egyik megoldást azok szorgalmazzák, akik a véges sorozatú instrumentumból még elő nem állítottakat bányásszák, óriási szerverparkokkal és hatalmas áramfogyasztással (főként Kínában), a másik oldalon azok állnak, akik a bitcoin forgalmazásában és használatában felmerült technikai problémákat akarják hatékonyan kiküszöbölni.
Tulipánhagyma
A vita kipattanásában a Bloomberg szerint része van annak is, hogy megjelent az ethereum, amely egy kifinomultabb eszköznek tűnik, mivel kisebb egységek is forgalmazhatók, és könnyebben lehet belőle felhasználóbarát megoldás. Tőkepiaci szemmel nézve leginkább mégiscsak a tulipánhagymára emlékeztet a dolog, melyből elég volt sokat termeszteni, és már el lett árasztva a piac. A bitcoin és társai ugyan véges számú jelek, de ha újabb és újabb virtuális valutákat hoznak létre, akkor a végén mégiscsak annyi lesz belőlük, mint a tulipánhagymából.
A valódi valutáknál
Mindenesetre megnézzük, a valódi pénzek esetében mint jelent egy ilyen széthasadás. Mivel a valuták többnyire egy-egy állam fizetőeszközei, akkor hasadnak szét, ha az állam is részekre bomlik. (Kivételek a több országot magukba foglaló övezetek, mint az euró, vagy korábban Afrikában a CFA frank). Egy zűrös példa saját történelmünkből: az osztrák-magyar korona, amely a Monarchia 1918-as széthullása után kezdett széthasadozni.
Az új államok, mint Csehszlovákia és Jugoszlávia, hamar bevezette saját valutáját, Ausztria felülbélyegezte a területén levő pénzt, így az lett átmenetileg az osztrák fizetőeszköz, a többi, felülbélyegezetlen bankjegy pedig nálunk összpontosult a csonka országban. Mivel nálunk volt utoljára felülbélyegzés, így ez lett a legértéktelenebb.
Kék pénz, fehér pénz
Ráadásul eleinte még a pénznyomtatás is furán ment: a jobb nyomólemezek Bécsben maradtak, az ócskábbak hozzánk kerültek, így azokkal eleve csak az egyik oldalán színes bankjegy készült, a hátoldal fehér maradt. Ez lett a fehér pénz, amit senki nem akart elfogadni, mindenki a korábbi valutát, a kék pénzt használta. Tud tehát káosz lenni a rendezetlen valutafelbomlásból, ki tudja, hogy az eleve szélsőségesen ingadozó virtuális pénzeknél mit hozhat ez. Augusztus 1-ig mindenesetre megtudjuk, lesz-e a bitcoin-hasadás.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
