Nyereség, osztalék
Maga a Tesco-főnök nyilatkozott a féléves számok közlése után: Dave Lewis azt mondta, hogy a cégnél a fordulat most már sínen van, az eladások volumene immár hetedik negyedéve emelkedik. A negyedéves árbevétel 2,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, nem számítva az újonnan nyílt áruházak forgalmát. Az adózás előtti profit 562 millió font lett, szemben az egy évvel ezelőtti 71 millióval.
Az a tény, hogy az osztalékfizetés mellett döntöttek, arra utal, hogy a cégvezetés stabilnak látja a helyzetet. A negyedéves osztalék most 1 penny lesz, de abban bíznak, hogy az egész pénzügyi évre 2 pennyt tudnak majd fizetni. A részvény árfolyama nagyjából 190 penny, azaz 1,9 font, így a terv szerint összeg már 1 százalékos osztalékhozamot jelentene, ami a 0 kamatok világában egy a bajból épp kijutó cégnél egész jó eredmény.
Válságkezelés és fordulat
Az eladások nőnek, a profit növekszik, a nettó adósság pedig már csak feleakkora, mint amikor 3 éve megkezdődött a válságkezelés, mondta Lewis. Akkor egy 250 millió fontos lyukat találtak a könyvelésben, az eladások meredeken estek, majd a cégnél az ország kiskereskedelmi iparágában valaha látott legnagyobb veszteség következett. A diszkontláncok, mint pl. a Lidl és az Aldi megjelenése megviselte a forgalmat, így muszáj volt felvenni a versenyt, és költségcsökkentésbe fogni, melynek során több ezer munkahely szűnt meg.
A cég vélhetően sosem lesz már olyan nyereséges, mint 10 éve, mivel azóta élesebb lett a verseny, és egy magas, 28 százalékos piaci részt nagyon nehéz tovább növelni, annál könnyebb veszteni belőle. A cég közben beszállítóinál is próbálja lejjebb nyomni az árakat, vagy legalábbis kevéssé emelni azokat, így a font leértékelődése miatti 2,9 százalékos inflációnál kisebb volt az áremelkedés, ami javított a Tesco helyzetén a versenytársakkal szemben.
Régiónk és a hazai cég
A nemzetközi üzletág s kezdi összeszedni magát, ezen belül régiónkban a meredek béremelkedés a komoly kihívás, de erre számíthattak is 20 éve, amikor megjelentek, hisz tudták, hogy jön az Európai Uniós tagság, és előbb utóbb a felzárkózás is, nem maradhatnak a bérek az Angliában megszokott szint negyededén-ötödén, sőt a 90-es években még talán a tizedén. Persze akkoriban az árakat is könnyebb volt emelni, mert eleve magas infláció volt, most ebben jóval kisebb a mozgástér, éles verseny van, ahogy Angliában is.
A Tesco volt az a cég itthon, amely a nagy láncok közül talán a legnehezebben nyugodott bele a gyors bérfelzárkózás tényébe, de végül úgy tűnik, elfogadta a 179 ezer forintos legkisebb bért. Ez 600 euró, a brit és német minimálbér nagyjából 40 százaléka, igaz, hogy nálunk sokkal nagyobb a bruttó bérből a levonás, mint az említett országok minimálbére esetében. Így még valószínűleg hátra van egy kis emelés a közeljövőben, a bér el fogja érni a német és angol kollégákénak a felét, és akkor már lesz elég dolgozó is.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
