|
| EPA/STR |
A Katar fővárosában, Dohában tartott megbeszélés összehívását két vezető olajtermelő, az OPEC-tag Szaúd-Arábia és az OPEC-en kívüli Oroszország kezdeményezte.
A tanácskozás azonban eleve rosszul indult: az olaj- és energiaügyi miniszterek megbeszélése eredetileg röviddel 9 óra előtt kezdődött volna, de végül többórás késéssel nyílt meg, miután Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban váratlanul azzal a követeléssel állt elő, hogy a megállapodás ne csak arra a 18 országra vonatkozzon, amelyek részt vesznek az ülésen, hanem az összes OPEC-tagállamra, így Iránra is.
Irán köszöni, de nem kér belőle
Irán képviselői nem utaztak Dohába, az iráni olajügyi miniszter pedig azt üzente vasárnap, hogy üdvözli az olajtermelés befagyasztását célzó lépéseket, de Irán semmilyen formában sem volt előidézője az olajpiaci egyensúly felborulásának, és éppen emiatt nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését, illetve olajkivitelét.
Irán jelenlegi olajtermelése napi 3,5 millió hordó, olajexportja pedig 2 millió hordó. Az iráni olajügyi miniszter vasárnap arról is beszélt, hogy 2017 márciusára az iráni olajtermelés már napi 4 millió hordó lesz.
Helyre akarták tenni az olajárat
Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy januári szinten befagyasztják az olajtermelést októberig. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik.
| A GKI Energiakutató egyébként azt jósolta, hogyha nem lesz egyezmény, az az árak gyors és erős csökkenését okozhatja. Erről itt olvashatnak bővebben! >>> |
A magyar idő szerint 15 órakor kezdődött egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán kilóg a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.
Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy gondolja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.
Az oroszok nem estek kétségbe
A kőolaj-kitermelés mértéke egyelőre annak ellenére sem változik, hogy nem sikerült megállapodni annak befagyasztásáról – ezt már Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter mondta.
A miniszter szerint Moszkva arra számított, hogy alá fogják írni a kitermelés szintjének befagyasztásáról szóló megállapodást. Úgy véli, hogy a megegyezés hiánya nem lesz hatással Oroszországra, mert annak vállalatai továbbra is erősen versenyképesek.
A miniszter szerint Dohában azért nem sikerült megállapodni, mert az olajkartellben részt vevő több ország megváltoztatta az ezzel kapcsolatos álláspontját. Ezek közé tartozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar.
Novak szerint, noha a kőolaj-kitermelés befagyasztásának ügyében továbbra is lehetséges az együttműködés, csökkent a sikerrel kapcsolatos derűlátás. Az oroszok szerint nem korrektek az Iránnal szembeni követelések.
Sötét napra ébredtünk
Az európai kereskedés kezdete előtt mintegy másfél órával a WTI nyersolaj a globális kereskedés hétfői kezdete óta már 4,53 százalékot, a Brent nyersolaj 3,97 százalékot veszített árából. A WTI jegyzése ekkor hordónként 39,82 dolláron, a Brent nyersolajé 41,38 dolláron állt a határidős piacon.
Arról, hogy mi lehet az olajipar sorsa még korábban beszélgettünk Mayer Attila befektetési igazgatóval:
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 milliárd forintért hirdetett meg jegyzésre 12 hónapos diszkont kincstárjegyet a csütörtöki aukción. 
