„A befektetők általában a biztonságot keresik, de ez az elv Magyarországon mintha háttérbe szorult volna. Az Európai Bizottsággal folytatott viták és a jobboldali-populista kormány intézkedései ellenére a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX az év eleje óta közel egyharmados növekedést ért el. Ezzel messze túlszárnyalta a régió többi tőzsdeindexét, és hosszabb távon is kiemelkedő teljesítménynek számít” – írja elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A cikk szerint bár Magyarország tőzsdei eredményei figyelemre méltók, a gazdasági alapok továbbra is gyengék.
A BUX eredményei nagyrészt négy meghatározó vállalatnak – a Molnak, az OTP Banknak, a Richter Gedeonnak és a Magyar Telekomnak – tulajdoníthatók, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az index alakulására, írja a lap, ezt alátámasztják a keddi, tőzsdei események is. November 26-án történelmi csúcsra pörgött a BUX, kiemelkedő forgalom mellett erősödtek a vezető részvények – különösen az OTP teljesített jól, de emelkedett a Mol, a Magyar Telekom és a Richter is:
„Magyarország a régió egyik leglassabban növekvő gazdasága” – írja a lap, felelevenítve, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint a GDP idén mindössze 0,6 százalékkal nőhet, ami jelentősen elmarad Lengyelország, Csehország, Szlovákia és az EU teljesítményétől, ahol a növekedés csaknem 1 százalékos lehet. Magyarország uniós támogatásoktól való erős függése különösen problémás.
A lap emlékeztet, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nettó kedvezményezett az Európai Unióból származó támogatások terén, de jelenleg mintegy 20 milliárd euró van befagyasztva. Az uniós pénzeket azért tartják vissza, mert Magyarország nem tett eleget az EU által támasztott feltételeknek, különösen a korrupcióellenes fellépés és az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása terén.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Mint ismert, az Európai Bizottság különösen aggasztónak tartja a közbeszerzések átláthatatlanságát, a korrupcióellenes ellenőrző mechanizmusok hiányosságait, valamint az igazságszolgáltatás politikai befolyástól való függőségét. A támogatások felszabadítását számos reformhoz kötötték, köztük az átláthatósági szabályok szigorításához és az új ellenőrző rendszerek bevezetéséhez. A kormány válaszul több intézkedést is hozott: létrehozták a Korrupcióellenes Munkacsoportot, amelynek célja a korrupcióellenes mechanizmusok megerősítése. Működését viszont több civil szervezet, köztük az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország is bírálta. Idén sem szavazták meg a csoport éves jelentését, mondván, az nem tükrözi a korrupció valós problémáit, és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat.
Emellett a kormány felállította a Közbeszerzési Integritási Hatóságot, amely a közbeszerzések átláthatóságát és szabályszerűségét hivatott biztosítani. A kormány jogszabályokat fogadott el az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére, például az Országos Bírói Tanács hatáskörének bővítésével. Budapest ugyanakkor bírálta az EU-t, mondván, hogy a források visszatartása politikai nyomásgyakorlás. Az Európai Bizottság azonban továbbra is úgy látja, hogy a magyar lépések nem elegendőek, és konkrétabb eredményeket vár a támogatások felszabadítása előtt.
Henning Eßkuchen, az Erste Group bécsi elemzője szerint „valószínű, hogy ezeknek a forrásoknak az elérhetetlensége, és így a csökkentett beruházások hozzájárultak Magyarország gyengébb GDP-növekedéséhez. Azonban mivel ez nem új fejlemény, az idei évben ennek alig lehetett hatása a tőzsdére.”
„Megerősítést nyert, hogy a blokkolt EU-s források felszabadítása politikai játszma maradt” – mondta Stephan Imre, a Raiffeisen elemzője. Az S&P hitelminősítő ügynökség szerint fokozódik a kockázata annak, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak egy része végleg elveszhet, mivel a felhasználás határidejei közelednek, és a szükséges reformok lassan haladnak.
(Bár a határidő 2026 augusztusában jár le, a támogatások folyósítása szakaszos, és a lehívásuk szigorúan a meghatározott mérföldkövek és célok teljesítéséhez kötött. Ha a reformok megvalósítása késik, Magyarország időszűkébe kerülhet a projektek elindításával és végrehajtásával, ami végső soron forrásvesztést okozhat.)
Erre számítanak az elemzők
Pozitív fejlemény, hogy a jegybank intézkedéseinek hatására jelentősen mérséklődött az infláció – állítja a lap, kiemelve, hogy tavaly Magyarországon volt a legmagasabb infláció az Európai Unióban, 17,6 százalékkal, de mára közelít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kitűzött 3 százalékos célhoz. Ugyanakkor a forint gyengesége (lásd itt a legfrissebb árfolyamokat) és a gazdasági helyzet továbbra is óvatosságra intette a döntéshozókat, így az MNB november közepén szüneteltette a kamatcsökkentéseket, és az alapkamatot 6,5 százalékon tartotta. A Raiffeisen előrejelzése szerint a kamatcsökkentés csak 2025 második negyedévében folytatódhat – áll a cikkben.
A Commerzbank elemzői úgy vélik, hogy ha a forint árfolyama az euróval szemben 420-ra gyengülne, az MNB kénytelen lehet kamatot emelni a devizaárfolyam stabilizálása érdekében, még akkor is, ha ezt az infláció már nem indokolná.
A lap arra is kitér, hogy Magyarország közfinanszírozása nehéz helyzetben van, az államadósság idén várhatóan a GDP 75 százalékára nő, ami a régióban a legmagasabb arány. A magyar kormány különadókat (vezetett be, amelyek kedvezőtlenül hatnak a vállalati eredményekre és a tőzsde teljesítményére.
Az elemzés azt is nehezményezi, hogy bár a BUX kiemelkedően teljesít, az új cégek tőzsdére lépése továbbra is lassú. Az MBH Bank ugyan már szerepel a tőzsdén, de a fő tulajdonos Magyar Bankholding Zrt. 98,87 százalékos tulajdonában lévő pakettből való részvényértékesítés, illetve tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátásra konkrét időpont még nincs (korábban 2025-öt jelölték meg erre az MBH vezetői – a szerk.), míg az MVM tőzsdére lépése egy éve lekerült a napirendről.
A Raiffeisen Bank az OTP-t a magas hozamelvárások és akvizíciós tervei miatt kiemelkedő befektetési lehetőségként említi. A Magyar Telekom inflációval igazított díjai és az extraprofitadó jövő évtől való eltörlése javíthatják a profitot, míg az Erste Group a Richter Gedeon növekedési potenciálját látja jelentősnek a pszichiátriai és nőgyógyászati gyógyszerei révén.
„Magyarország tőzsdei eredményei figyelemre méltók, de a gazdasági alapok továbbra is gyengék. Az EU-s források hiánya, a magas államadósság és a forint gyengesége komoly kockázatokat jelentenek. A tőzsde szárnyalása ellenére a gazdaság fenntarthatósága csak átfogó reformokkal és a befektetői bizalom visszaszerzésével biztosítható” – zárja elemzését a német lap.
