Ha ma is 30 ezer pont felett lenne a BUX index, mint a 2007 nyári csúcsán, sokkal kevésbé lenne kérdés, megérte-e részvényeket vásárolni hosszú távra az országban, vagy sem, így azonban nem olyan könnyű a válasz. Az index 1991. január 2-án volt 1000 pont, igaz, csak valamivel később mutatták be a nagyközönségnek.
Tizenhétszeres BUX kontra tizenegyszeres pénzromlás
Huszonegy év alatt, 2012. január 2-áig 17,1-szeresére (1600 százalékkal) emelkedett az értéke, ami éves szintre átszámolva, az ilyen időtávon már komoly kamatoskamat-hatást figyelembe véve 14,5 százalék. Ha 1991 elején 1000 forintot fektettünk volna BUX-ba, és ezt mindig újra a BUX értékének megfelelően tudtuk volna újrabefektetni az index összetételének változásai ellenére – ráadásul költségmentesen -, akkor mostanáig mintegy 17 ezer forintra hízott volna a pénzünk.
Alig volt még állampapír 1991-ben
Ez azt jelenti, hogy ma 11 300 forintnak akkora a vásárlóereje, mint 1000 forintnak volt 1991 elején. Vagy, ha egy olyan kötvényt vehettünk volna annak idején, amelyik mindig pontosan az inflációt fizeti nekünk vissza, akkor 1000 forintból 11 300-at csináltunk volna. Éves szintre átszámolva az infláció a 21 év alatt átalgosan évi 12,2 százalékos volt. (A számítás módja: a 11,3-ből huszonegyedik gyököt vonunk. )
Persze nemcsak az inflációval, hanem az állampapír-hozamokkal is célszerű lenne összehasonlítani a részvények értékének változását. A MAX állampapírindex-családnak is mostanában volt a születésnapja, 1996. december 31-éig számolták vissza az értéküket, akkor indultak 100 ponton. Korábban volt ugyan egy DWIX nevű index is, ám az sem nyúlik vissza 1991-ig, amikor a hazai tőkepiac még igencsak gyerekcipőben járt.
A kötvények nyertek az alacsonyabb kockázatuk miatt
Azért 1996 végétől is érdemes megvizsgálni a kérdést, ez idő alatt a legtöbb állampapírt felölelő MAX Composite index 100-ről 432 pontra ment fel, vagyis valamivel több, mint négyszeresére nőtt az értéke. A BUX index eközben 4130 pontról emelkedett 17 140-re, ami 4,2-szeres érték, tehát csak egy hajszállal maradt el a MAX Composite-tól. Az infláció viszont csak 2,9-szeres volt, vagyis a pénz értékének mintegy kétharmadát elveszítette ugyan (harmadolódott), de hosszú távon megérte részvényekbe és kötvényekbe fektetni az utóbbi 15 évben, mert azok négyszereztek. A kettő közül nyilván inkább állampapírokba érte meg, mert picivel többet hoztak, mint a részvények, de jóval alacsonyabb kockázat mellett.
ETF-el könnyebb indexet venni
Ha valaki mégis úgy dönt, hogy részvényekbe fektet, ma sokkal könnyebb helyzetben van, mint húsz évvel ezelőtt. Az interneten keresztül gyakorlatilag az ágyából vagy karosszékéből is megteheti ezt, ha már egyszer számlát nyitott, pénzt utalhat tőzsdeszámlájára és tőzsdeszámlájáról, sok esetben még az adóbevallását is megcsinálhatja így. A BUX-nak megfelelő összetételű részvénykosarat sem kell összeállítania, megveheti az OTP BUX ETF indexalap tőzsdei megvásárlásával, külföldi indexeket pedig több brókercégnél meg tud venni devizáért külföldi ETF-ek (tőzsdén forgalmazott alapok) formájában.
Érdekesség még, hogy 1991-ben 40,5 forint volt egy német márka, azaz átszámolva 79,2 forintba került volna egy euró. A svájci frank 47,4, a dollár 61,5, 100 jen pedig 45 forint volt.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP). 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
