Egyedül vagy többen mennek?
Immár Greenspan, a nagy múltú és nagy tekintélynek örvendő korábbi FED elnök is megszólalt a kérdésben. Úgy látja, ha ennyire sokat tipródnak a görögök, akkor tényleg nem való nekik az euró. Kell nekik egy jól inflálható saját pénz, amelyen békésen nőhet a nullák száma, miközben életszínvonaluk szépen leereszkedik balkáni szomszédaik szintjére.
A vicces nevű görög pénzügyminiszter, Varoufakisz erre sértetten válaszolt: ha mi megyünk, úgyis jönnek a többiek is, pl. a portugálok. Nos, ez az a pont, ahol nagyot téved. A többiek, szemben vele, jó eséllyel belátják, hogy mi következik az egyik, és mi a másik megoldásból. Különösen akkor, ha a görögök gyorsan távoznak, és az eredmény hamar látható lesz. A 750 euróra emelni tervezett görög minimálbér, akárhová is növelik majd drachmában, 200 eurónál nemigen fog többet érni. Érdekes, hogy ezt nem nagyon számolgatják a kormányerők.
Európának is fáj
A folyamatok pedig felgyorsultak. A pénz gyorsan fogy a görög bankoknál, ha szeretnék még menteni a helyzetet, nagyon gyorsan el kéne rántani a kormányt. Ha arra számítanak, hogy a csőd pillanatában Európa mégis korlátlanul fog utalni, már késő lehet. És Európának esze ágában nem lesz ezt tenni.
De mi is lehet a közvetlen európai hatás, mitől is félnek a piacok? Az, hogy a görögök hirtelen lecsúsznak gazdaságilag, drasztikusan lecsökken az importjuk, nem egy jelentős hatás. Ami pénzben mérhetően jelentős, hogy a görögök attól a pillanattól kezdve feltehetően semmilyen adósságot nem fizetnek majd. Hirtelen egy 2-300 milliárd eurós lyuk fog keletkezni, ami mégiscsak fájdalmas. Hiányozni fog a pénz a kötvényeseknek, a hitelező bankoknak, az EKB-nak, az IMF-nek. Belerokkanni nem fog a kontinens és a világ, de ekkora tétel azért elég komoly érvágás. Érthető, hogy nem díjazzák a piacok.
Piaci hatások
Az európai tőzsdék márpedig ma komoly zuhanásba kezdtek, és most elég nyilvánvaló, hogy elsősorban a görög ügy miatt. Eddig remélni lehetett, hogy az elszabadult görög kormány még az utolsó pillanatban észbe kap, de most már egyre többen látják, hogy ennek viharosan fogy az esélye. A legnagyobb esés a bankrészvényeknél van, teljesen érthető módon. Az európai bankok sok nehézséggel néztek szembe az elmúlt években, a legkevésbé jön jól most nekik egy kis görög bukta.
A zuhanást persze görög tőzsde vezeti. Ma 6 százalékot esik, az élen megint a görög bankokkal. Nem nehéz kiszámolni, hogy az esetleges összeomlás után a görög részvények euróban alig fognak érni valamit, a bankok pedig szinte semmit. Ez most fokozatosan beárazódik a papírokba, vagyis ha nem táltosodik meg a görög kormány, és nem hajlik az utolsó pillanatban a kompromisszumra, akkor tényleg 0-ig esnek ezek a részvények. És persze ahogy nő a nemfizetés esélye, a görög kötvények is erre a sorsra jutnak.
Mi megússzuk
És hogy érintheti mindez kis hazánkat? Szerencsére egyáltalán nem rosszul. Míg a görögök a rosszfiúk mostanában, mi a stabil költségvetésünkkel, fizetési mérlegünkkel egyre inkább a követendő minta vagyunk. Állampapírjaink még egy kis kamatot is kínálnak, valutánk épp erősödik. Nem kell félni, nekünk nem fog fájni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
