A Monetáris Tanács szeptember végén döntött úgy, hogy a bankrendszerből kiszorítandó likviditás mértékét a harmadik negyedévihez képest a negyedikben 100 milliárd forinttal, 300-500 milliárdra emelik. A pontos összeg attól függ, hogyan alakulnak az állam költekezései, a kincstári egységes számláról (kesz) mennyi pénz megy ki az államadósság csökkenése révén, illetve mennyi európai uniós pénz áramlik be.
Ehhez képest némileg meglepő volt, hogy a jegybank december 2-án 50 milliárd forinttal csökkentette a bankrendszerből kiszorítandó likviditást, ami monetáris szigorításnak felel meg. Igaz, tegnap pedig 50 milliárddal növelte azt, ami azt jelenti, hogy a mérték visszaállt a Monetáris Tanács legutóbbi, november 19-ei kamatdöntése előtti szintre.
Elemzők szerint a monetáris kondíciók a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően csak nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban, a 0,9 százalékos alapkamat változására egészen 2021-ig nem számítanak.
Az előző, november 19-i kamatdöntésekor a tanács hangsúlyozta, hogy monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.
Az inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli a jegybank, de már ma 15 órakor nyilvánosságra hozzák a főbb számokat.
A legutóbbi, szeptemberi jelentésében az MNB a korábban várt 3,2 százalékról 3,3 százalékra emelte idei inflációs várakozását, növekedési prognózisát pedig 4,3 százalékról 4,5 százalékra. A 2020-as prognózis nem változott, jövőre 3,4 százalékos inflációval és 3,3 százalékos GDP-bővüléssel számol a jegybank. A 2021-es előrejelzés sem változott szeptemberben, az inflációra és a növekedésre egyaránt 3,3 százalékos ütemet várt az MNB.
Bár a médiapiac döntően átalakul, a versenyhivatalt ez nem igazán érdekli. 
