Ez a Halloween-effektus. A statisztikák szerint aki ezen a napon (illetve, ha az hétvégére esik, mint az idén, akkor egy vagy két nappal előtte – a szerk.) beszáll a részvénypiacra, és május elejéig tartja a pozícióit, történelmileg szinte biztosan nyer a tőzsdén. De vajon miért működik még ma is egy olyan szabály, ami egy letűnt kor öröksége?
A stratégia alapja a tőzsde jól ismert közmondása:
„Sell in May and go away, and come back on St. Leger's Day!” (Magyarul: Add el májusban, menj el, és gyere vissza a St. Leger lóverseny napján!).
A mondás a 19. századi Londonból, a City pénzügyi negyedéből származik. Az akkori brit elit tagjai – a lordok, bankárok és nagybefektetők – a fojtogató nyári hőség elől menekülve májusban elhagyták a várost, és vidékre utaztak a birtokaira pihenni, vadászni. Mivel távolról, a postakocsik korában nem tudtak és nem is akartak tőzsdézni, a kereskedés volumene ilyenkor a mélybe zuhant. A nemesek csak szeptember közepén, a híres St. Leger Stakes lóverseny idejére tértek vissza Londonba, és ekkor indították be újra a bizniszt.
Bár ma már egy balatoni napozóágyból vagy luxusjachtról is kereskedhet bárki bármikor az okostelefonjára telepített applikáció segítségével a tőzsdén, a technológia eltüntette a fizikai akadályokat, a tőzsdei pangás a „nyári szünetben” és a novemberi árfolyamrobbanás a statisztika szerint a mai napig működik.
Mit mond a kőkemény matek?
Ha megvizsgáljuk a New York-i tőzsde történelmi adatait, a számok egyértelműen bizonyítják a féléves ciklikusságot:
- S&P 500 index (1970-2017): A novembertől áprilisig tartó időszakban átlagosan 6,8 százalékot emelkedett, míg a május-októberi félévben mindössze 2,1 százalékos volt az átlagos növekedés.
- Dow Jones index (1950-2013): A téli félévben átlagosan 7,5 százalékot szedett magára, miközben a nyári hónapokban az átlagos elmozdulás alig 0,5 százalékos volt.
Nem csak az Egyesült Államokban van ez így. Egy átfogó egyetemi kutatás (a Bouman-Jacobsen tanulmány) 37 ország részvénypiacát világította át évtizedekre visszamenőleg. Az eredmény pedig a következő volt: 36 országban statisztikailag kimutathatóan létezik a Halloween-effektus. Ráadásul a jelenség globális: teljesen független az időjárástól, vagyis a Föld déli féltekéjén ugyanúgy működik, mint az északin, teljesen mindegy, hogy ott november nem az ősz, hanem a tavasz kezdete.
A fogyasztási ünnepek dominóhatása
A háttérben ugyanis már nem az időjárás és a nyári szünet, hanem az intézményi befektetők logikája és a globális kiskereskedelmi főszezon állnak.
Október végén zárul nagyon sok óriás befektetési alap pénzügyi éve, emiatt november elsejétől rengeteg friss intézményi tőke áramlik be a piacra. Ezzel párhuzamosan elindul az év legjelentősebb vásárlási és ünnepi sorozata, amely brutális növekedési löketet ad a vállalati profitoknak. A fogyasztói társadalom jeles napjai a következők:
- Halloween (október 31.): Az ünnepi szezon és a megnövekedett fogyasztói aktivitás hivatalos nyitánya.
- Singles' Day (november 11.): A főként Ázsiából induló, de mára globálissá vált Szinglik Napja, amely hatalmas forgalmi rekordokat dönt.
- Thanksgiving és a Black Friday: A november utolsó hetére eső Hálaadás és az azt követő fekete péntek a kiskereskedelem abszolút csúcsidőszaka.
- Cyber Monday: A fekete pénteket követő hétfő, az e-kereskedelem dedikált ünnepe.
- Karácsony és újév: A téli félév csúcspontja, a fogyasztási láz tetőzése.
Fotó: DepositPhotos.com
Kik a szezonalitás legnagyobb nyertesei?
Az Erste Market egyik elemzése rámutat, hogy a befektetők szisztematikusan ebben a novemberi-decemberi időszakban halmozzák fel a közvetlenül érintett szektorok papírjait. Ezek:
- Streaming-szolgáltatók és játékgyártók (az otthon töltött téli esték miatt).
- Kaszinók, szállodák és vendéglátóipari vállalatok (az ünnepi turizmus és szórakozás miatt).
- Kiskereskedelmi és e-commerce óriások (a vásárlási láz közvetlen haszonélvezői).
Ezt a téli felhalmozást egy néhány hónapos tartási időszak követi, amit májusban menetrendszerűen egy eladási hullám zár le, amikor a piacok likviditása csökken, a befektetők pedig kockázatkerülőbbé válnak.
A téli ralit követő híres tőzsdei jelenségek
A Halloween-effektus által beindított hullám egy összefüggő tőzsdei dominósor első eleme. Ezt követi az úgynevezett Mikulás-rali (Santa Claus Rally): így nevezik a december utolsó hetére és a január első két kereskedési napjára jellemző időszakot. Az elmúlt évtizedekben az S&P 500 index ezen a néhány napon átlagosan 1,6 százalékos emelkedést produkált.
Az ünnepek után pedig jön a január-effektus. Miután az alapkezelők a nagypapírokból (blue-chipekből) már bevásároltak, a magas árak miatt januárban elkezdenek lefelé csorogni a kockázatosabb, de hatalmas növekedési potenciállal bíró kispapírok (a kis- és közepes kapitalizációjú vállalatok részvényei) felé, ami látványos árrobbanást hoz ebben a szegmensben.
A megfigyelések szerint egyébként a Halloween-effektus az utóbbi években némileg átalakult. A rali időben megnyúlt: a gyors emelkedés hatása sokszor már májusig, sőt júniusig is kitart, miközben januárban egyre gyakrabban szakítja meg a folyamatot egy kisebb-nagyobb korrekciós időszak.
A 2026-os extracsavar: a félidős választások még jobban segítik a tőzsdét
Idén ráadásul van egy rendkívüli politikai katalizátor is a történetben: a novemberi amerikai félidős kongresszusi választások – írja az Opening Bell Daily. A történelmi adatok szerint az amerikai elnöki ciklus négy éve közül a félidős választási évek negyedik negyedéve a tőzsde abszolút legerősebb időszaka.
A lap szerint ezekben az években az S&P 500 index negyedik negyedéves átlagos emelkedése eléri a 6,6 százalékot, míg az elnökválasztás évében csak 2,5 százalékos a növekedés, az első elnöki évben 3,7, az elnökválasztás előtti évben pedig 3,9 százalékos.
Mivel 1950 óta a piacok az esetek 84 százalékában emelkedtek a félidős választások utáni negyedik negyedévben, a Wall Streeten a politikai bizonytalanság feloldódása utáni megkönnyebbülés hagyományosan hatalmas ralit indít el.
Kockázatok persze mindig vannak
Mérget venni persze semmire sem lehet. Bár a statisztikai hátszél erős, 2026 őszén a befektetőknek három kulcsfontosságú tényezőre kell figyelniük, amelyek megzavarhatják a szezonalitást.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntései és a magas kamatkörnyezet hatásai miatt az állampapírok felé fordulhatnak a befektetők, kivonva a pénzt a részvénypiacról. Az olajárak volatilitása és a feszült geopolitikai helyzet úgyszintén nem kedvez a részvénypiacnak, és nagy kockázatok lehetnek a technológiai szektor és a mesterségesintelligencia-beruházások esetleges lassulásában is.
Csak nem akar beindulni a német gazdaság. 
