Korszakok
Az euró bevezetése óta eltelt bő 15 évben a két valuta életében tulajdonképpen két nagy korszak volt (és lehet, hogy most jön a harmadik). A bevezetéskor egy euró 1,18 dollárt ért, de az euró iránti bizalom gyenge volt, így hamar esni kezdett. Lejutott a paritásig, majd azon is átesve 0,8 dollár körül fogott aljat.
Ekkor következett a második korszak: az irány megfordult, az euró erősödni kezdett, ezúttal felfelé vitte át a paritást, és az évek során egész 1,60-ig elszáguldott. A 2008-as válságban ugyan erősen visszaesett, de jóval a paritás fölött maradt egész mostanáig.
Most, hogy az euró árfolyam 13 éves mélységbe (avagy a dollár 13 éves magasságba) emelkedett, felmerül a kérdés, hogy ez már egy újabb stádium-e a két deviza életében. Igazából akkor lenne az, ha az árfolyam megközelítené, esetleg elérné a paritást. Ha a mostani gyors trend folytatódik, ez könnyen bekövetkezhet.
A dollárerő oka
De miért is ez a heves mozgás? A magyarázat jórészt a monetáris politikával függ össze. A kamat mindkét devizában 0 körül van, de Amerikában tavaly még eszközvásárlási program, vagyis extra monetáris lazítás is zajlott, míg Európa hallani sem akart ilyenről. Nos, azóta Amerika beszüntette a saját programját, Európa pedig végül beadta a derekát, és belekezdett ugyanebbe. Ez olyan erőteljes fordulat, ami végül is indokolt egy ekkora árfolyammozgást.
Eddig ez meg is felel a piaci szereplők többségének. Az amerikai cégek európai exportját ugyan rontja az erős dollár, és ez negyedik negyedéves eredményeikben már mutatkozik is, de az amerikai gazdaság egésze szempontjából nem olyan döntő az európai export, hogy ez gondot okozzon. Európának ugyanakkor kifejezetten jól jön a leértékelődés: komolyat lök az európai exporton, és sikerül beindítani az európai, mindenekelőtt a német gazdaságot.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
