Több éves mélypontra gyengültek szerdán a közép-európai országok devizái az euróval szemben, emelkedtek az állampapír-hozamok, és estek a tőzsdeindexek a régióban. Viszonylag széleskörű eladási hullám sújtja az egész közép-európai régiót, mert a befektetők most ismét jobban aggódnak az ukrajnai válság miatt.
A cseh korona bő ötéves, a forint két és fél éves mélypontra süllyedt, előbbi 0,8 százalékot, utóbbi kedden és szerdán összesen csaknem 1 százalékot gyengült a közös európai pénzzel szemben. Dél körül 28 cseh korona ért egy eurót a kora reggeli 27,80 után. A zloty 4,217-ig esett a kora reggeli 4,188-ról. A forint 317,35-ig gyengült, délután egy órakor 316,60 forint körül alakult az euróárfolyam.
Donald Tusk lengyel kormányfő úgy nyilatkozott, az elmúlt néhány napban nőtt a valószínűsége annak, hogy az orosz hadsereg közvetlenül beavatkozik Ukrajnában.
A régiós eszközöket sújtó eladási hullám másik oka, hogy a múlt héten erősödött az a várakozás, hogy az amerikai jegybankrendszer (Fed) a vártnál korábban megkezdi a kamatemelési ciklust, amelynek hatására a hozamelőnyt kereső befektetők tömegesen az amerikai eszközök felé fordulhatnak, odahagyva a feltörekvő piacokat.
A forint két és fél éves mélyponton van, dél után nem sokkal 317 fölé emelkedett az euró jegyzése. Részletek>> |
A magyar államkötvényeket - amelyek közül a hároméves papír hozama a piacnyitás után csaknem 20 bázisponttal, 3,85 százalékra emelkedett - emellett az is sújthatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank augusztus 1-jei hatállyal kéthetes betétté alakította át a kéthetes MNB-kötvényt. A betét - szemben a kötvénnyel - nem elérhető a külföldi pénzpiaci szereplők számára, ezért a nem rezidens MNB-kötvénytulajdonosok állampapírt vásároltak, de e pozíciókat sokan zárták közülük.