A gyémántlelőhely a Krasznojarszki terület és Jakutföld határán fekvő Popigaji asztrobléma területén található, egy 35 millió évvel ezelőtt keletkezett, száz kilométer átmérőjű, meteorit becsapódása következtében kialakult kráterben. Szovjet geológusok a múlt század hetvenes éveiben bukkantak rá ott a nagykeménységű, különleges tulajdonságokkal rendelkező ásványra, a meteorit-becsapódás következtében keletkezett úgynevezett impaktit gyémántra. Akkoriban azonban a szovjet vezetés a műgyémántokat gyártó üzemek építésére helyezte a hangsúlyt, ezért a popigaji gyémántok tanulmányozását nem folytatták, a lelőhelyet pedig titkosították
A titok feloldása után a geológusok ismét kutatni kezdtek. Nyikolaj Pohilenko, a novoszibirszki székhelyű kutatóintézet igazgatója azt mondja: már az első elemzések elengedőek ahhoz, hogy a gyémántpiaci felfordulásról beszélhessünk. Az akadémikus szerint a Popigaji kráterben talált gyémántkészletek egy nagyságrenddel nagyobbak a világon talált teljes gyémánttartaléknál. Mint mondta: több trillió karát gyémántot rejt a föld, míg például a Jakutföldön eddig fellelt készleteket egymilliárd karátra becsülik.
Pohilenko szerint a popigaji impaktit gyémánt kétszer keményebb a hagyományos gyémántnál, és értékét tovább növeli a kivételes abrazív (kopási) tulajdonsága, illetve a gyémántszemcsék nagy mérete. Ez jelentős mértékben növeli a kövek ipari felhasználásának lehetőségeit, s így kész ipari forradalom bontakozhat ki az újfajta ásványok megjelenésével - mondta a kutató. Az orosz szakemberek azt állítják, hogy eleddig a világon sehol sem találtak hasonló tulajdonságú impaktitokat, ezért Oroszország egyedüli tulajdonosa a szinte kiaknázhatatlan, rendkívüli kincsnek. Úgy becsülik, hogy az ott fellelhető nyers gyémánt háromezer évig kielégíti majd az egész világ gyémántszükségleteit.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
