Az átlagos érték országonként eltérő, ám figyelemre méltó, hogy pont Magyarországon a legmagasabb, 85 százalékos. A legalacsonyabb rátát az Egyesült Királyságban mérték: ott az érintettek jelenlegi jövedelmük átlagosan 61 százalékával is elégedettek lennének, ha most vonulnának nyugdíjba.
Bizonytalan a jövő
Azzal együtt viszont, hogy az elvárások helyenként irreálisan magasak, a kilátásait illetően jóval bizonytalanabb a lakosság: a válaszadók mindössze 19 százaléka vélekedik úgy, hogy nyugdíjas korára száz százalékban eléri majd jövedelmi céljait, és 14 százalék gondolja azt, hogy van esélye a megcélzott jövedelem háromnegyedének elérésére. Az is beszédes adat ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas korában.
A kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi az is, hogy a felmérésben résztvevők mindössze 14 százaléka teljesen biztos abban, hogy nyugdíjas korában az igényeinek megfelelő életszínvonalon élhet, és további 30 százalék azok aránya, akik ezt-többé kevésbé biztosítottnak látják. A válaszadók több mint ötöde – 21 százaléka – viszont egyáltalán nem látja biztosítottnak, hogy nyugdíjas korában az általa elvárt színvonalon éljen. Ennek a csoportnak a súlya viszont az átlagnál jóval magasabb Magyarországon és Lengyelországban: 46, illetve 55 százalék.
Ha majd többet keresünk, teszünk félre
Annak ellenére – állapítja meg a felmérés –, hogy a lakosságnak nyilvánvalóan növelnie kell a nyugdíjcélú megtakarításait, rövid távon ennek lehetősége korlátozottnak tűnik.
A felmérés szerint a lakosság – nem túlságosan meglepő módon – a nyugdíjcélú megtakarítások növelésének legfőbb lehetséges eszközeként a fizetésemelést látja: azt, mint hatásos módszert 53 százalék jelölte meg, míg a második leginkább hasznosnak tartott ösztönző, a hosszú távú megtakarítások több adókedvezménnyel történő támogatása már csak 37 százalékot kapott. A megtakarítás legfőbb akadályának pedig – szintén nem meglepő módon – a pénzhiányt látják a megkérdezettek, 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy számára jelenleg ez a legfőbb akadálya az előtakarékosságnak. Magyarországon különösen magas, 55 százalékos azoknak az aránya, akik a pénzhiányt látják a megtakarítás-növelés legfőbb gátjának.
A pénzügyi-gazdasági kilátásokat illetően pedig igen bizonytalan a lakosság. A válaszadók több mint háromnegyede – 78 százaléka – úgy véli, hogy a gazdasági környezet romlik, vagy változatlan marad a következő egy évben, és csak 19 százalék számít javulásra. Saját pénzügyi helyzetüket is óvatosan ítélik meg a megkérdezettek. Huszonnyolc százalék romlásra számít, 44 százalék nagyjából változatlan állapottal számol, és csak minden negyedik válaszadó várja, hogy javul pénzügyi helyzete a következő egy év során.
Most egy fityingünk sincs, de nyugdíjra mi akarjuk a legtöbb pénzt
Nagyon komoly elvárásokat támasztanak időskori járandóságuk mértékével kapcsolatban a leendő nyugdíjasok: az Aegon megbízásából 12 országban elvégzett kutatás szerint a jelenlegi jövedelmük átlagosan 72 százalékával lennének elégedettek.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
