Európa-szerte nagy a bizonytalanság: lesz-e nyugdíj évek múlva. Az Aegon megbízásából, 12 országban végzett kutatásból kiderül: a megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy pozitív irányba változhat a helyzet.
| A hétfőn bejelentett Varga-csomag szerint már a nyugdíj-előtakarékosság után is fizetni kell egészségügyi hozzájárulást. Részletek >> |
Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista. Kínában ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2 százaléka tartozik.
|
| Nyugodt öregkor? |
A nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
| A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből illetve a tartalékolásból. |
Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41 pontot mutatott.
Sokan az államban bíznak
A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók aránya mindössze 6 százalékot tett ki.
Az állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként számítani.
|
A kutatásról Az Aegon megbízásából végzett kutatás 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt megkérdezésén alapul. Az „Aegon Retirement Readiness Survey 2013” című kutatást az érintett országokban 2013 januárjában és februárjában készítették el. |
Az öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért, és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell az időskori éveikre.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
