Nyugdíjra félretenni bűn, pénzt mosni nem

Varga második csomagját már a lakosság is keményen meg fogja érezni.

Megszűnő adókedvezmények

Úgy tűnik az állam továbbra is bünteti, ha valaki előregondolva félretesz a nyugdíjára. A nyugdíjpénzek einstandolása után itt az öngondoskodásnak kiosztott újabb pofon: az egészségügyi hozzájárulást (eho) ugyanis kiterjesztik a kamatjövedelmekre, ez alól pedig a hosszútávú öngondoskodási formák sem lesznek kivételek. Így tehát adózhatunk a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a tartós befektetési számla (tbsz) után is, ahol eddig az adóelőny nagy vonzerőt jelentett.

A második Varga-csomag a stadionokat megkímélte, a hosszútávú pénzügyi gondolkodást viszont nem. Ez annak tükrében különösen furcsa, hogy az összes megtakarítási hajlandóságot vizsgáló kutatás eredménye szerint a magyarok alig tesznek félre, nemhogy a következő hónapra nincs pénzünk, az időskori elszegényedés elkerülése önerőből a lakosság nagy részének jelenleg csak álom. A legtöbben a nyugdíjak értékállóságát egyelőre garantálni tudó államban bíznak e téren, csakhogy a demográfiai változások, a magyar társadalom különösen gyors elöregedése már pár éven belül is nagy kihívások elé állítja a költségvetést. A nyugdíjrendszerben eddig meglévő tartalékból pedig mára alig maradt valami, a GDP 10%-ra rugó magánnyugdíjpénztári vagyonnak csak alig a 10 százaléka van meg.

A bújtatott különadó mellett a bankokat is sújtja a 6 százalékos eho kiterjesztése a kamatokra, ez az esetükben azt jelenti, hogy az eddigi kamatadó 22 százalékra emelkedik. Igaz ez az állampapírhozamokra is (friss: egy módosítóindítvány szerint itt a hozamokat nem adóztatnák meg).

Mosson pénzt, máris van adókedvezmény

Ha valaki adókedvezményt akar, akkor 5 évig az állami pénzmosó számlával jár a legjobban, a pénteken megszavazott Stabilitás Megtakarítás Számla (SMSz) különösen előnyösnek tűnik a második Varga-csomag után. A törvény ugyanis úgy szól: „a számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül valamennyi közterhet vagy közteherhez kapcsolódó egyéb kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály szempontjából”. Vagyis nemcsak pénzmosásra alkalmas a megtakarítási forma - mellyel a kormány célja az államadósság devizakitettségének csökkentése -, hanem adóelőnyt is érvényesíthetünk. A szépséghiba ott van, hogy ide minimum 5 millió forint kell befizetni - ez tehát csak a felső jövedelmi kategóriákba tartozóknak fog kedvezni, ők viszont nagyon jól járnak.

Az öngondoskodási lehetőségek ilyen szintű megadóztatása nemcsak az egyre duzzadó társadalombiztosítási kiadások miatt lesz probléma, növeli a társadalmi feszültségeket is, hiszen a vagyoni különbségek egyre jobban szétszakítják a magyar társadalmat. Az OECD egy friss kutatása szerint a jövedelmi olló hatalmasra nyílt, a leggazdagabb 20 százalék négyszer annyit visz haza Magyarországon, mint a legszegényebb rétegek.