A Provident Pénzügyi Zrt. anyacége, hat országban 11 ezer ügyfelét kérdezte meg arról, hogyan látják saját kilátásaikat, pénzügyi helyzetüket, mennyire elégedettek háztartásuk életszínvonalával és általában milyen hitelszolgáltatásokat vesznek igénybe. A kutatás célja az volt, hogy megtudják az ügyfelek számára fontos ügyeket és a hitelfelvétellel kapcsolatos véleményüket.
Magyarországon a Provident Pénzügyi Zrt. 5168 ügyfele válaszolt a kutatási kérdésekre online, vagy telefonon. Ez közel ugyanannyi, mint a kutatásban résztvevő 5 másik ország (Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Mexikó) válaszadói összesen, vagyis a magyar ügyfelek válaszadói aktivitása kiemelkedően magas volt.
A megélhetési költségek a legidegesítőbbek
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kérdőívet kitöltők a szomszédos országokban is a megélhetési költségek miatt aggódnak a leginkább, ugyanakkor ez az arány a felmérés szerint hazánkban a legmagasabb. Öt magyar válaszadóból minden negyedik (81%) tart a megélhetési költségek emelkedésétől, míg ez az arány a többi vizsgált országban átlagosan 68 százalék. Míg a régióban a megkérdezettek majdnem negyede tart a munkahely elvesztésétől (17-24 % között mozgott ez a válasz átlagosan), addig a magyarok csupán 4 százalékát foglalkoztatja leginkább ez a kérdés.
Az Ön számára mi ad leginkább okot aggodalomra?
(az összes magyar válasz, nem és életkor szerinti bontásban)
Elsősorban a megnövekedett megélhetési költségek miatt a magyarországi válaszadók 41 százaléka azt gondolja, hogy a közeljövőben rosszabb lesz a saját háztartása anyagi helyzete. Ugyanakkor közel negyedük (24%) ezzel éppen ellenkezőleg úgy véli, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele, elsősorban több munkaórára és új munkahely lehetőségére alapozva az optimizmust. Míg a férfiak 28 százaléka optimista az új munkalehetőségeket és a jövőt illetően, addig ez csupán a nők 20 százalékáról mondható el.
Az elmúlt 2-3 évben Ön szerint könnyebbé vagy nehezebbé vált a hitelhez jutás?
A hitelfelvétel és a költekezés tekintetében leginkább a megfontoltság jellemzi a magyarokat: a válaszadók 69 százaléka sokkal óvatosabban költ, mint eddig, ami kiugróan magas érték regionális összevetésben (Szlovákiában és Csehországban ez 30% körül van, míg Lengyelországban és Romániában 40 % körül mozog). Tíz magyar közül kilenc valamivel, vagy sokkal óvatosabban költött az elmúlt évben. A válaszadók 83 százaléka nagyobb kiadásokat csak akkor vállal, ha az már végképp elkerülhetetlen.
Amennyiben a vészhelyzet (nem várt költés) mégis bekövetkezik, az IPF ügyfelek döntő többsége (87%) úgy nyilatkozott, hogy számukra kölcsön felvétele nélkül nehéz lenne előteremteni a pénzt. Magyarországon a válaszadók csupán 4 százaléka vélte úgy, hogy valamilyen más forrásból, könnyen, hitelfelvétel nélkül pénzhez tudna jutni.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
