Az utóbbi időszak bizonytalan gazdasági környezetben telt sok háztartás számára, elsősorban az idei év elejére lelassuló infláció miatt, amely a múlt évben jelentősen átírta a középkorúak kiadási forgatókönyveit. Mindezt a bevételek növekedése nem tudta mindenkinél ellensúlyozni. Egyebek mellett erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az első negyedévben.
Megállt a növekedés
A megkérdezettek mindössze 52 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy év során nőttek a bevételei. Ez nagyjából megegyezik a múlt év első negyedévében mért 49 százalékos eredménnyel. Ezzel együtt megállt a korábban látott növekedés: 2021 elején mindössze 8 százalék beszélt jövedelememelkedésről, egy évvel később ugyanez 18 százalékukra volt igaz.
A mostani felmérés szerint leginkább a 40-49 éveseknél, valamint a budapestieknél látható pozitív változás, előbbiek körében 59, utóbbiak esetében 62 százalékos a jövedelememelkedést elérők aránya. A különbségek tovább nőttek a különböző kategóriák között: a magas jövedelműek majdnem kétharmadának - 65 százalékának - nőtt a jövedelme egy év alatt. Ugyanakkor a közepes és alacsony jövedelműeknek csak a 41 és 46 százalékánál hasonló a helyzet. Sokan vannak azok, akik stagnálásról beszéltek: a megkérdezettek több mint harmadára, 35 százalékára igaz ez. Emellett a korcsoport 13 százaléka kevesebb bevétellel kénytelen beérni.
Pontosan mekkora összegről van szó?
A jövedelememelkedést elérők a szélsőséges értékeket nem számolva az egy évvel korábbihoz képest 43 ezer forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak, ami 348 ezer forintot jelentett az idei év elején éves összevetésben. Az érintettek leggyakrabban a 20-49 ezer forintos sávot jelölték meg. A mediánérték 30 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a jövedelememelkedést elkönyvelők fele ennél nagyobb, a másik fele pedig ennél kisebb összegű többletet ért el. A magasabb végzettségűek körében 53 ezer forint volt az átlagos növekedés, az alacsonyabb végzettségűek csak átlagosan 38 ezer forintról beszéltek.
Akiknél csökkent a jövedelem - a szélsőértékek kivételével -, átlagban 55 ezer forintos visszaesést jelöltek meg, így 255 ezer forintról számoltak be. A mediánérték ehhez nagyon hasonló összeg, 47 ezer forint. Minél magasabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb mértékű csökkenésről számolt be, ami nem meglepő, hiszen a komolyabb jövedelemnél nagyobb a lehetséges csökkenés mértéke. A legalacsonyabb jövedelműeknél 42 ezer, a közepes kategóriába tartozóknál 55 ezer, a magas jövedelműek körében pedig 69 ezer forint volt a mínusz. A kutatás szerint a megkérdezettek harmadának nem változott a jövedelme, esetükben az átlagos összeg 283 ezer forint lett.
Mire lehet számítani?
A gazdasági kilátások szerint idén várhatóan javulni fog a középkorúak anyagi helyzete. A bérek emelkedése és az infláció lassulása miatt a vásárlóerőt meghatározó reálbérek a pozitív tartományba kerültek a tavalyi csökkenés után.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a reálbérek az idén várhatóan 8 százalékos mértékben növekedhetnek, ami magasnak mondható. Az idei reálbér-emelkedés már hozzájárult ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szektorban bővüljön a forgalom. A szakember szerint sok háztartás tartalékokat fog építeni az idei reálbér-emelkedésből, emellett a szolgáltatásoknál eredményezhet nagyobb keresletet ez a folyamat: például utazásra fordíthatja a többletet a lakosság egy része.
Még van lehetőség az ukrajnai háború diplomáciai eszközökkel történő rendezésére – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
