A Bankmonitor.hu közleménye szerint egy év alatt mintegy 4,2 százalékkal csökkentek a lakosság banki kiadásai, így az idei első negyedévben egy felnőtt lakosra átlagosan 11 684 forint banki költség jut, míg egy évvel ezelőtt ez még 12 195 forint volt, tudta meg a Privátbankár.hu. A bérek ráadásul folyamatosan emelkedtek a KSH adatai szerint (a legfrissebbről itt írtunk korábban), jelenleg a 171,5 ezer forintos átlagkeresetnek 6,8 százalékát fordítják a magyarok banki termékekre. Ezek összetétele azonban már egyénenként eltér. Nézzük, mire fordítjuk ezt a havi keretet!

A havi 11 684 forintos átlagkeret mintegy 91,1 százalékát valamilyen hitelre fordítják a magyarok, azon belül is első helyen szerepelnek a lakástörlesztők, a teljes befizetések 48 százaléka ilyen irányú. Ugyanakkor ez ma már kisebb (-3,4 százalék) terhet jelent a családoknak, köszönhetően annak, hogy egy év alatt a lakáshitelek kamatbázisát jelentő BUBOR 1,35 százalékról 0,35 százalékra esett, emlékeztetnek a Bankmonitor.hu szakemberei. A második legnagyobb kiadást a bankszámla fenntartása jelenti, erre az összeg 7,5 százalékát szánjuk, míg végül a megtakarításokra, azon belül is lakásra tesznek félre a magyarok.

Olcsóbb a lakáshitel, de meddig?

A feltételek jelenleg kedvezőek, ugyanakkor nem marad örökre ilyen jó dolga a lakosságnak. A kilátásokat illetően sok a bizonytalanság, ugyanis az infláció fokozatos emelkedése miatt a kamatemelkedés sem várat sokat magára, igaz, a jegybanknak még van mozgástere, hogy ezt kitolja. Ráadásul a korábban látott kihívásokra válaszul a lakosság elmozdult a hosszabb távon, akár 10 éven keresztül rögzített kamatú lakáshitelek irányába.

Ilyen feltételek mellett már 6 százalék alatti THM mellett is találunk hitelt, ami azt jelenti, hogy egy átlagos 7,7 millió forintos hitel 20 évre havi 56 300 forintos törlesztő-részletet jelent. Ezzel ellentétében ma átlagosan egy lakáshitellel rendelkező 61 400 forintot fizet ki, ami a jövedelmének 36 százalékát viszi el, fűzték hozzá a szakemberek.