Összességében jó hír, hogy legtöbben az öngondoskodás miatt kötnek biztosításokat, ugyanakkor az emberek közel harmada kifejezetten bonyolultnak tartja a biztosítási termékeket. A biztosítók számára a keresztértékesítés, illetve a biztosítással nem rendelkező társadalmi szegmensek minél pontosabb beazonosítása tartogathat növekedési potenciált – ez derült ki a Biztosítási Indexből, a Deloitte Magyarország és a Scale Research reprezentatív felméréséből a lakossági biztosítási szolgáltatások igénybevételéről.
Úgy látjuk, hogy a magyar háztartások körében az EU-átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe. Ez a lemaradás nemcsak az EU viszonylatában, hanem – bár kisebb mértékben – a V4 országokkal való összehasonlításban is megfigyelhető a biztosítási díjtartalékok és az egy főre eső biztosítási díjbevétel esetében is egyaránt. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest.
Javul a megítélés
Az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak. 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók tisztességesen működnek; 31-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók korrektek az ügyfelekkel; 29-ről 39 százalékra nőtt azok aránya, akik megbíznak a biztosítókban.
Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél, amint azt a nemrég publikált Deloitte-Scale BankIndex-kutatás is kimutatta. (A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást.) Az ambivalenciát tovább erősíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelműen jó hír a piaci szereplők számára.
A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70 százalék), valamint az ügyintézés egyszerűségével (69 százalék) és gyorsaságával (68 százalék) elégedettek. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévő biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. Felmerül kérdésként, hogy ez tényleges hűséget jelent, vagy egyszerűen túl bonyolult és időigényes biztosítást, illetve terméket váltani.
Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalék-uk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelező. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitűdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben – mondta Mérth Balázs, a Deloitte partnere.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
