A 2025. januártól hatályos szabály szerint a „13. havi nyugdíjnak” nevezett ellátást csak az kaphatja meg, aki a 2025-ben már és 2026 február elsején még nyugellátásban részesült. Tehát kiesnek mindazok, akik 2026 januárjában halnak meg, illetve az örököseik.
Karácsony Mihály az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke az intézkedést végtelenül kicsinyesnek, érzéketlennek és antihumánusnak tartja. Hangsúlyozza, a KSH szerint 2025 január hónapjában körülbelül 10 ezer 65 év feletti személy halt meg. Az átlagos nyugdíjjal (244 ezer forint) számolva a költségvetés „megtakarítása” 2,5 milliárd forint.
Temetési szolgáltatás egyedi megrendelésre (alapszolgáltatás: sírásás, ravatalozás, temetés levezetése, gyászkocsi stb.): 487 500 forint;
Temetési szolgáltatás hamvasztással (alapszolgáltatás: ravatalozás, áldozati láng, temetés levezetése, gyászkocsi stb.): 345 900 forint.
Ez azt jelenti, hogy a családok a halálesetet követően körülbelül 100 ezer forint áfát befizetnek a költségvetésbe, mert akármilyen hihetetlen, de a temetési szolgáltatásokat 27 százalék áfával terheli meg a kormány. A temetésen kívül egy halálozást követően természetesen még számos plusz költséggel kell számolniuk a családoknak.
Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz!
A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek chaten. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke és Farkas András nyugdíjszakértő szeptember 26-án pénteken 15 óra 30 perctől élőben válaszol.
Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy a nyugdijszerviz@piacesprofit.hu e-mail címen.
A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>
Tervezett további témák:
- Több mint félmillióan kapnak özvegyi nyugdíjat.
- Mennyit ér a 30 ezer forintos nyugdíjas vásárlási utalvány?
- Megvan a pontos szám a novemberi nyugdíjkiegészítésről.
- Mi a helyzet Magyarországon a nyugdíjasházakkal?
- A kormány szerint kiválóan bánnak a nyugdíjasokkal, 2010 óta már több mint a kétszeresére, 97 ezer forintról 240 ezer forint felé növelték az átlagnyugdíjat.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
