Hozzátette, hogy a lakosság korösszetétele alapján 15 éven belül 2 millió 147 ezren mennek nyugdíjba, ezzel szemben az ugyanebben az időszakban az aktív korba lépők száma csak 1 millió 633 ezer lesz.
| Egy felmérés szerint a magyarok 76 százaléka gondolja azt, hogy az állam feladata a nyugdíj biztosítása, ugyanakkor 88 százalékuk azon a véleményen van, hogy mire ők nyugdíjba mennek, az állami nyugdíjrendszer alig fog működni. Részletek>>> |
Ezek a demográfiai adatok azonban nem tartalmazzák a külföldön dolgozókat, illetve azokat, akik nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így a ténylegesen hiányzó fizetők számát 800 ezerre becsülte Farkas András.
Ma két aktív kereső teremti elő egy nyugdíjas korú személy nyugdíját, ez az arány azonban folyamatosan romlik, miután a születések és a halálozások száma között évente 40 ezer a különbség.
A svéd modell titka
A járulékteher pedig nem növelhető. Miután az állami nyugdíj ma az egyetlen pillére az öregkori – kötelező – ellátásnak, nem lehet kihagyni a kalkulációból az öngondoskodást.
Farkas András a lehetséges alternatívák közül a svéd nyugdíjmodellt mutatta be, amely az egyre későbbi nyugdíjba vonulásra sarkall, mivel a munkában töltött idővel és a befizetett járulék nagyságával arányosan növekszik a nyugdíj. Ennek a forrása ott is az aktív korúak befizetése, de a járulékot egyénenként nyilvántartják - jegyezte meg.
