Virágzó üzletág
Egy Athén belvárosában működő patinás zálogház tulajdonosa a dpa hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy utoljára a második világháború idején volt hasonló roham.
Eközben a pénzügyminisztérium azt is nyilvánosságra hozta, hogy a zálogházak jó része - becslése szerint közel 60 százaléka - nem fizet rendesen adót, és egy ellenőrzés során az is kiderült, hogy az átvett termékek között sok a lopott holmi.
A görögországi sajtó szerdán beszámolt egy olyan esetről, hogy az egyik athéni zálogház tulajdonosa 135 kilogramm aranyat és 750 kilogramm ezüstöt beolvasztott, és így vitte külföldre.
Nálunk is egymás kezébe adják a kilincset
Az elmúlt időszakban Magyarországon is lényegesen megugrott a zálogházak forgalma, amelyekbe már nemcsak a szegényebbek járnak, hanem vállalkozók, cégvezetők is. Sok bajba jutott ember utolsó reménysége marad a zálogkölcsön a zálogházból. Egy 2011 végi törvénymódosítás nyomán itthon korlátozták a kölcsönök hitelterhét, a THM-et, aminek az lett az eredménye, hogy mindenütt majdnem pontosan a törvényi maximumot számolják fel. Más területeken viszont óriási különbségek vannak, például a nemesfémek felvásárlási, beszámítási áraiban. Korábbi összeállításunk a zálogházakról >>
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
