Az MNB közleménye szerint az időközben felhalmozódott kamatok futamidő-hosszabbítással fizethetők meg. A változó kamatozású hitelek kamata viszont módosulhat az idei év hátralévő részében, és 2021. januártól az akkor fennálló kamatnak megfelelő törlesztőrészletet kell fizetni. E változásnak nincs köze a moratóriumhoz, az ügyfél és bank által megkötött hitelszerződés feltételeivel magyarázható.
Mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban jelezte, a fizetési moratóriumról szóló jogszabályok megfelelő végrehajtása, az ezzel kapcsolatos egységes gyakorlat kialakítása érdekében támogatást nyújt a hitelnyújtók és az ügyfelek számára.
A jegybank több oldalról is vizsgálta a fizetési moratóriumot választó ügyfelek törlesztési terheinek alakulását a moratóriumot követően. Ennek eredményeként fogalmazta meg, hogy milyen elvek betartását várja el a hitelnyújtóktól. Az MNB pontosított is korábbi álláspontján azért, hogy fogyasztóbarát, a fizetési moratórium miatti törlesztőrészlet-emelkedést teljes mértékben kizáró - s ezzel összefüggően futamidő-hosszabbítással a terhek arányos vállalását még inkább erősítő - gyakorlatot alakítson ki.
E szerint a fizetési moratóriumot követő törlesztőrészlet és a moratórium alatt felgyülemlett, annak lejárta után megfizetendő kamatrész együttes összege nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti, a fizetési moratóriumot követő első törlesztőrészletet. Tehát a 2021. január 1-je utáni első törlesztőrészlet és kamatrész összege nem lehet magasabb annál a törlesztőrészletnél, amelyet a szerződés szerint az adott adósnak akkor kellene megfizetni, ha nem lett volna fizetési moratórium.
Ennek biztosítása érdekében megnövekedik az adott hitel futamideje. Természetesen előfordulhat majd olyan eset, hogy az adott ügyfél utóbbit nem szeretné. Ez esetben az ő kezdeményezésére a későbbiekben lehetőség lesz a hitelnyújtóval közösen megtalálni a megfelelő megoldást (pl. önkéntesen mégis magasabb havi törlesztés vállalását a rövidebb futamidő érdekében).
Ha ugyanakkor – pl. a változó kamatozású hiteleknél – a hitelszerződés lehetőséget ad a kamat átárazódására, akkor az értelemszerűen az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlet-változást (akár növekedést, akár csökkenést) jelent a moratórium időtartama alatt és utána is. Így tehát ha a moratórium alatt/azután a hitelkamat a szerződésben foglaltak miatt módosul – pl. a referenciakamat budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) vagy a kamat-, illetve kamatfelár változtatási mutató miatt nő/csökken -, úgy a törlesztőrészlet a változás hatására emelkedhet/mérséklődhet.
E változás azonban nincs összefüggésben a fizetési moratóriummal, az a hitel eredetileg megkötött szerződési feltételeivel magyarázható. Az eredetileg fix kamatozású hitelt felvett, vagy - az MNB 2019 április ajánlása nyomán - eddigi változó kamatozású konstrukciójukat fix kamatozásúra átváltó adósoknak ráadásul nincs ilyen kockázatuk. Az ügyfeleknek természetesen továbbra is lehetőségük van a kamatfixálás kezdeményezésére hitelintézetüknél.
Kitehette az irányjelzőt a forint? 
