Az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok egyharmada havi jövedelmének 5-10 százalékát szokta tartalékolni. További 30 százaléka 5 százaléknál kisebb részét, míg egyötöde 11-20 százalék közti arányt. A többiek 20 százaléknál nagyobb részt.
Mire spórolunk?
A Nielsen összegzése alapján a pénzügyi célok további sorrendje az aktívan takarékoskodó vagy befektető magyarok aránya szerint a következő: munkahely elvesztése vagy jövedelem kiesése, nyugdíj-kiegészítés (13-13 százalék), első saját lakás vásárlása (12 százalék), gyermek születése (8 százalék), luxus, mint például autó, nyaralás, drága óra beszerzése, utódoknak, hogy örököljenek, magasabb képzettség megszerzése, házasodás (7-7 százalék), saját vállalkozás indítása (6 százalék), jobb lakás vásárlása (5 százalék), második lakás vagy nyaraló vásárlása (2 százalék).
A gyermekeik jövőjét tartja szem előtt pénzügyi céljainál a magyar válaszadók 19 százaléka oly módon, hogy aktívan takarékoskodik vagy befektet. A megkérdezettek további 41 százaléka tervezi, hogy pénzügyi céljai közé fogja sorolni gyermekei jövőjét. Ezzel kapcsolatban 40 százalék semmit sem szándékozik tenni.
Azok közül, akik gyermekeik jövőjével kapcsolatban már aktívan spórolnak vagy befektettek, 41 százalék kötött gyermeke számára egész életre szóló életbiztosítást. Képzésre vagy képzéssel kapcsolatos biztosításba 28 százalék fizet. Államkötvénnyel, esetleg más kötvénnyel, illetve meghatározott idejű életbiztosítással 26-26 százalék rendelkezik. Befektetéssel kombinált életbiztosítást kötött 25, ingatlanba fektetett vagy külföldi pénzegységben spórol 23-23 százalék.
Az öngondoskodás felé megy a világ
A közlemény idézi a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak elnökhelyettesét, aki elmondta: amikor az emberek jövőbeli pénzügyeiket tervezik, túllépnek saját személyes szükségleteiken. Oliver Rust hozzátette: különösen a gazdaságilag fejlett országokban növekszik a bizalmatlanság a kormányok nyugdíjjal, egészséggel, képzéssel kapcsolatos kiadásaival szemben, ahogyan a lakosság egyre nagyobb része éri el a nyugdíjas kort.
A magyarok pénzügyi céljait összehasonlítva harmincegy európai ország átlagával, látható, hogy Magyarországon a válaszadók kisebb aránya takarékoskodik vagy fektet be aktívan. A gyerekek jövője érdekében Magyarországon a megkérdezettek 19 százaléka aktív, Európában 25 százalék.
A közlemény szerint váratlan kiadásra Magyarországon 14 százalék tartalékol, Európában 32 százalék. Jobb saját lakást a magyarok közül 5, a többi ország átlagában viszont 13 százalék céloz meg. Egészséggel kapcsolatos kiadásokra Magyarországon 14, Európában átlag 24 százalék készül fel.
Az új kormány folyamatosan költségvetési többleteket ér el, és megcélozta az euró bevezetését. Közben az MNB folyamatosan csökkenti az alapkamatot. 
