Pénz nélkül nem lehetséges az életünk, és tartalékolnunk is kell, nem élhetünk egyik napról a másikra. A kiadásainkat és bevételeinket meg kell terveznünk, szükségünk van saját költségvetés készítésére. Csúnya csapdákat lehet így elkerülni, és lehetővé válik a spórolás a nagy értékű beszerzésekre, mint az autó, a lakás, az utazás.

Egy felmérés szerint a lakosság több, mint fele számára fontos lenne, ha rendelkezne valamifajta megtakarítással, többségük pedig lakáscélra gyűjtene a félretett pénzből.

Megválaszolták az egyik legfontosabb jövőbeli kérdést a Pénztárszövetség kutatásában megkérdezett emberek. Nevezetesen, hogy mekkora összeggel szeretnének belevágni a nyugdíjas évekbe. A spóroláshoz pedig az egyik legjobb megoldást továbbra is a pénztárak nyújtják.

Örömteli hír, hogy egyre több tinédzser képez megtakarítást a zsebpénze egy részéből.

Szinte tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy az Y generáció sokkal jobban gazdálkodik a pénzzel, mint felmenőik, de ez nem biztos, hogy így van.

Ne reménykedjünk a csodában, a magyar és európai alacsony gyerekszám miatt egy dolgozónak néhány évtized múlva várhatóan kétszer annyi személyt kell majd eltartania, mint manapság. Ez jóval alacsonyabb nyugdíjakat hozhat, ami miatt muszáj takarékoskodni, ha nyugodt nyugdíjas éveket szeretnénk.

A nők kockázatkerülők és előrelátóak - addig, amíg meg nem látnak valami újat, mert akkor hajlamosak túlszaladni a kereteken - áll az UniCredit felmérésében. Meglepő ugyanakkor, hogy a döntéshozó, hirtelenkedő férfiak többet költenek kertszépítésre a gyengébb nemnél.

Azt mondják, a magyarok gyakran addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér, vagy még tovább. Milyen esetben van ez rendben, milyen célokra érdemes hitelt felvenni, és mire kell inkább előtakarékoskodni? Mi a helyzet akkor, ha félretennénk, de nincs miből? Utánajártunk.

Bár kevesen bíznak az állami nyugdíjban, mégis kevesen tesznek félre erre a célra - adójóváírással igyekeznek ösztönözni az embereket.

A takarékoskodó magyarok többsége (55 százaléka) bízik abban, hogy eléri pénzügyi céljait. Legtöbben gyerekeik jövője végett (19 százalék), váratlan fizetnivalókra, továbbá egészséggel kapcsolatos költségekre (14-14 százalék) tesz félre vagy fektet be - mutat rá a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi felmérése.

Olyan svájci számlákról van szó, amelyeknek tulajdonosai munkát, vagy lakhelyet váltottak, a pénzt meg nem vitték magukkal.

Önköltség vagy tandíj, mindegy hogy hívjuk, a lényeg ugyanaz: fizetni kell az oktatásért és gyakran nem is keveset. Ráadásul nem csak a felsőoktatásért, de akár a gimnáziumban is nagy összegeket kérhetnek el az oktatásért. Ha a havi, féléves vagy éves költségeket felszorozzuk, és egyben látjuk az összeget, igen ijesztő lehet, de aki előre gondolkodik, felkészülhet erre is. Mutatjuk, hogyan.

Közgazdasági tény, hogy a jelenlegi nyugdíj rendszer nem fenntartható, a politikusok mégsem szeretnek erről beszélni, mert félnek a népszerűtlenségtől. Reménykedni ugyan lehet benne, hogy az állam talál valamilyen kedvező megoldást a problémára, de készüljünk fel a legrosszabbra. A kérdés csak az: hogyan?

Miközben a sokakban vannak félelmek, hogy hogyan is boldogul majd nyugdíjas évei alatt, aközben sokan írják a bakancslistájukat. Természetesen arról is vannak elképzelések, hogy mennyi pénzre lenne szükség egy-egy álom megvalósításához.

A leendő elsősök szülei közül sokan augusztusban szembesülnek azzal, hogy több tízezer forintot kell egyik pillanatról a másikra kiadniuk különböző felszerelésekre. A K&H Bank szakértője szerint érdemes a családi költségvetésben előre tervezni az iskolakezdéssel. Emellett, ha a szülők elég időt szánnak arra, hogy összehasonlítsák az egyes termékek árát a különböző boltokban, több ezer forintot is megspórolhatnak.

Szomorú tényre mutatott rá egy kutatás: a bizonytalanságot jelzi, hogy az azonnali kiadás megjelenik a megtakarítási célok között. A nemzetközi trendeket elemezve ez magyar sajátosság, a fiataloknak tanulni, utazni kellene vagy épp a gyermekvállalást tervezni.

Meg lehet-e élni majd a nyugdíjból, vagy dolgozni kell mellette? Egyre többen teszik fel a kérdést. Igaz, arra, hogy 20-30 év múlva hogyan alakulnak a dolgok, nehéz válaszolni, bár van, aki szerint mindenre fel lehet készülni. A megkérdezettek csaknem tizede azt állítja, teljes mértékben felkészült. Ön mit gondol?

A magyarok 56 százaléka gondolja fontosnak azt, hogy az elkövetkező időkben pénzt tegyen félre - olvasható egy 12 országra kiterjedő felmérés szerint.

A célhoz kötött, például lakástakarék-pénztári, önkéntes nyugdíjpénztári takarékosság eddig is elterjedt volt a magyarok körében, de a válság alatt kialakult a nem célhoz kötött a rendszeres havi megtakarítási szemlélet is. Az idősebb korosztály inkább a forintbetéteket használja, és nagyobb arányban rendelkeznek megtakarítással, mint a fiatalok, de a fiatalabbak is egyre többen használják a rendszeres megtakarítási számlát, átlagosan 21.570 forintot tesznek félre egy hónapban - derül ki a Malacpersely elemzésből.

Néha annyira akarunk valamit, hogy az visszaüt, és az ellenkezőjét érjük el. Keringett már kilométereken és kilométereken keresztül valahol, hogy pár fillérrel olcsóbb benzint találjon, míg végül csak az idejét és benzinjét vesztegette? A legjobbakkal is előfordul, de jobb mások példáiból tanulni, mint a sajátunkból.