A nyugdíjas évekre való felkészültség alacsony szintje egyre égetőbb problémát jelent világszerte mind a döntéshozók, mind a munkáltatók, mind pedig a lakosság számára – állapítja meg az Aegon Nyugdíj-Felkészültségi Kutatás 2013 című felmérés. Ezt támasztja alá, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
Magyarország lemaradóban
A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből illetve a tartalékolásból. Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is.
A kilátásokat illetően a megkérdezettek változatlanul pesszimistának mutatkoznak. A válaszadók 64 százaléka szerint a jövő nyugdíjas generációjának sokkal nehezebb dolga lesz, mint a mostaninak, és csak 9 százalék számít arra, hogy a mostani nyugdíjasokéhoz képest javul majd a helyzet. Az átlagnál is rosszabb e téren a helyzet Magyarországon és Franciaországban: itt a válaszadók négyötöde vélekedett úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb dolga lesz, és hazánkban mindössze két százalékot tesz ki azok aránya, akik a helyzet javulását várják.
Nem lehet majd megélni a nyugdíjból?
A felmérés tanúsága szerint többségben vannak azok is, akik azzal számolnak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozniuk kell annak érdekében, hogy elérjék a kívánt jövedelmi szintet. A felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka ért egyet többé-kevésbé ezzel a megállapítással, egyötödüknek pedig még nincs kialakult véleménye erről.
Az aktív évek kitolása ugyanakkor – bár kétségkívül egyfajta választ jelent a problémára – sokszor ütközik akadályokba. A felmérés szerint a már nyugdíjas válaszadók 49 százaléka hamarabb volt kénytelen visszavonulni a tervezettnél, jelentős részben egészségi állapota, illetve a munkaviszonyának megszüntetése miatt.
Generációs különbség
A kutatás szerint nagy különbség van a nyugdíj melletti munka megítélésében a már nyugdíjas és a leendő nyugdíjasok között. Utóbbiaknál csak a válaszadók bő egyharmada tervezi, hogy a korhatár elérésekor azonnal visszavonul, ám a már nyugdíjasok 57 százaléka amint tehette, befejezte a munkát.
A kutatás szerint komoly gondok vannak a nyugdíjjal kapcsolatos ismeretekkel is: a válaszadók 39 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy a jelenlegei megtakarításaival el tudja-e érni azt a nyugdíjat, amit szeretne és amiről úgy gondolja, hogy elegendő a megélhetéshez.
Ugyanakkor vannak olyanok is, akik úgy érzik, felkészültek. Igaz, csak 9 százalék állítja magáról, hogy pénzügyi értelemben nagyon felkészültnek tekinti magát a nyugdíjas éveire. A kutatás szerint aggasztó, hogy a válaszadók mindössze 9 százaléka rendelkezik számításokkal a nyugdíjas éveivel kapcsolatban, és 22 százaléknak van valamilyen terve arra az esetre, ha váratlanul kiesne a munkából.
Biztosra mennek
A felmérés alapján a leendő nyugdíjasok igen konzervatív befektetési politikát folytatnak, ha eljutnak odáig, hogy megtakarítsanak idős éveikre. A válaszadók 53 százaléka tervezi többé-kevésbé azt, hogy óvatos befektetési politikát folytat majd, és 42 százalék gondolkodik úgy, hogy védekeznie kell a volatilis piaci mozgások ellen.
A leendő nyugdíjasok befektetéseikkel kapcsolatos elvárásai is viszonylag homogén képet mutatnak: több mint felük tartja kiemelten, vagy nagyon fontosnak, hogy legalább a tőke megtérülésére legyen garancia, a befektetés garantálja a megfelelő mértékű jövedelmet, és az is kiemelt szempont a megkérdezetteknél, hogy a nyugdíjcélú befektetésük védelmet nyújtson az inflációs hatások ellen.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
