Amíg a takarónk ér vagy tovább? Mire jó a hitel, mire kell spórolni?

A magyar lakosságra jellemző, hogy addig nyújtózkodik, míg a takarója ér, vagy még tovább. Ebből a szempontból jó lecke volt a devizahitelezés, de a megtakarítások állománya még mindig nem elég magas. Lassan mindenki belátja, hogy állami nyugdíja nem lesz elegendő arra, hogy a kívánt életszínvonalat abból fenn lehessen tartani, de mégis nehezen és későn állunk neki a spórolásnak.

Megvédenek a saját hülyeségünktől

Fáy Zsolt, a MagNet Bank Igazgatóságának elnöke

Ha hitelfelvételről van szó, akkor a legfontosabb, hogy csak indokolt esetben és megfelelő mértékben nyújtózzunk túl a takarón. Józan paraszti ésszel is lehet tudni, hogy nem veszek fel akkora hitelt, hogy aztán ne tudjam fizetni, de nem mindenki tudja megítélni, hogy mekkora ez a mérték - mondta Fáy Zsolt, a MagNet Bank Igazgatóságának elnöke. Tipikusan egy háztartás havi bevételének 20-30 százaléka az, amit hitelre szabad költeni. Ez januártól már szabályozva is lesz: akkortól vezeti be a Magyar Nemzeti Bank a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM), amelyek a túlzott lakossági eladósodás megakadályozását szolgálják.

Fáy Zsolt szerint a jegybanki szabályozás minden szereplőnek jó lehet: a lakosságnak azért, mert nagyobb biztonságban lesz, hitelképes marad, a bankoknak pedig jól fizető ügyfelei lesznek, javul a hitelportfóliójuk.

A lakosság nagyon megégette magát a devizahitelezéssel, de most átestünk a ló túloldalára. Jelentősen visszaesett a lakáshitelezés, pedig már jó ideje alacsonyak a kamatok, ezért érdemes lakáshitelt felvenni – a MagNet éppen új hitelmegoldásokon dolgozik, amelyek jövőre lesznek elérhetőek - mondta Fáy Zsolt. Persze, az sem lenne jó, ha újra eladósodna a lakosság, de ebben segít a jegybanki szabályozás. Nem örülök neki, hogy ehhez szabályok kellettek, jobb lenne, ha az emberek maguk is el tudnák dönteni, hogy havi jövedelmük mekkora részét költhetik el hitelre, de a szabályozást hasznosnak találom – tette hozzá a szakember.

Milyen célra érdemes hitel felvenni és mire kell spórolni?

A fogyasztási hiteleket nem szeretem - szögezte le az elnök. Az a baj ezekkel a termékekkel, hogy nagyon kockázatosak, emiatt ilyen magasak a kamatok, a banknak ugyanis azokon az ügyfeleken kell a hasznot megtermelnie, akik fizetőképesek - magyarázta el Fáy Zsolt. Látni kell azt, hogy nem éri meg 26 százalékos THM-mel hitelt felvenni, azért, hogy fél vagy egy évvel hamarabb tudjam nézni a plazma tévét.

Szerintem ilyen esetben érdemesebb várni néhány hónapot, félretenni rá a pénzt és ha összegyűlt, csak akkor megvenni az új tévét. A különbség tulajdonképpen annyi, hogy mikor kapom meg a tévémet, viszont ha előtakarékoskodok, akkor sokkal kevesebbet költök rá. Amikor fogyasztási hitelt veszünk fel, akkor általában azzal érvelünk, hogy azt a havi 15 ezres törlesztőrészletet kibírom, de ha a havi 15 ezret a malacperselybe tesszük, és kivárunk, akkor  a kamatfizetést megússzuk.

Úgy gondolom tehát, hogy inkább autó vagy lakás esetében érdemes hitelt felvenni, de ezeknél sem mindegy a futamidő. Egy autóhitelnél például 5 évnél tovább nem mennék, szerintem autóra egy 8-10 éves futamidő már sok, ha másképp nem megy, akkor egy olcsóbb autót kell választani - mondta a szakember. A lakáshitelnél más a helyzet: az ingatlan őrzi az értékét az autóval szemben, amit ha kihozok a szalonból, másnapra esik az értéke 10-20 százalékot. Egy lakáshitel esetében emiatt én 10-20 évet tartok elfogadhatónak, ennél több már lakáscélra is túlzó - tette hozzá a MagNet Bank elnöke.

Fontos, hogy értsük, mit írunk alá: ebben rengeteget segít a THM, de érdemes arra figyelmeztetni, hogy a szerződéskötés előtt körbe kell nézni a piacon, érdemes például a számlavezető bankunknál érdeklődni, hogy milyen feltétellel adnának hitelt, és nem a szalonban aláírni azt, amit ott ajánlanak.

Félretennék, de miből?

A probléma nem csupán az eladósodottsággal van, hanem az is jellemző Magyarországon, hogy a pénzt utolsó fillérig elköltjük. Azt gondolom, hogy havi 5000 forintot mindenki meg tud spórolni havonta. Ezt félre kell tenni, hosszútávon befektetni, lekötni és később, amikor már jobban keresünk növelni kell a havi félretett összeget. Ezzel a módszerrel hosszú évek alatt milliókat lehet összegyűjteni. Persze, azzal tisztában vagyok, hogy vannak olyan szegénységben élő családok, ahol ez nem lehetséges, de a középosztály esetében nem hiszem el, hogy nincs havi 5000 forint, amit félre tud tenni - mondta a szakember.

Ha van félretett pénzünk az sem mindegy, hogy mit csinálunk vele, de egy biztos: a párnacihánál minden jobb. Fáy Zsolt a Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) ajánlja. Nekem meglepő, hogy relatíve kevés van belőle, sokkal magasabb összegeknek kellene lenni ezeken a számlákon a többi betéthez képest. Az hogy nem így van annyit jelent, hogy az emberek nem tudják biztosan, hogy nem kell 5 évig ahhoz a pénzhez hozzányúlni - mondta Fáy Zsolt.

A TBSZ-nek olyannak kellene lennie, mint régen a takarékbetétkönyvnek, mindenkinek volt. Persze, igaz, hogy akkor nem volt más, de a TBSZ-nek is ennyire elterjedtnek kellene lennie. Ehhez változtatni kellene a hozzáálláson, és hosszabb távra takarékoskodni, amivel sokkal magasabb hozamokat lehet elérni. Most néhány hónap után hozzá akarunk férni pénzünkhöz. Ez rendben is van, de érdemes megosztani a megtakarításokat: amit a jövő évi nyaralásra gyűjtők, azt egy rövidebb betétbe teszem, amivel pedig hosszabb távra takarékoskodok, azt egy jobb kamatozású, hosszabb távú betétbe.

Mikor kezdjünk el takarékoskodni?

Erre a kérdésre minden öngondoskodással foglalkozó szakember azt mondaná, hogy még ma, de azért azt hozzá kell tenni, hogy az ember huszonévesen kevesebbet keres, és többet költekezik, ilyenkor nehéz félretenni. Az emberek általában 35 éves koruk körül teljesítenek szakmailag a legjobban, feltételezhetően ekkor már többet keresnek, mint korábban. Ekkor tehát már mindenképpen érdemes elkezdenie takarékoskodni, már ekkor gondolni kell a nyugdíjra is. Amit viszont a számokból látunk az az, hogy ennél jóval később kezdenek el a magyarok takarékoskodni. Az természetes, hogy egy ötven évesnek nagyobb a betétállománya, mint egy huszonévesnek, de a harmincasoknak már el kellene kezdenie a nyugdíjra félretenni, nem elkölteni az utolsó fillért is.