|
| Forrás: ÖPOSZ |
A “nyugodt, gondtalan nyugdíjas évekhez” átlagosan 20 millió forint megtakarításra lenne szükség. Ugyanakkor 10 millió forintra már az érintettek - tehát az aktív lakosság - fele rábólintana - az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) legfrissebb kutatása erre az eredményre jutott. Ezek az összegek jelentének biztonságot az embereknek.
Kitől várják?
Azt is elárulták, hogy nyugdíjasként 63 százalékuk elsősorban az állami juttatásra számít bevételként, 37 százalékuk részmunkaidős állást vállalnak, ezzel növelné a bevételeket. A családjuktól, gyerekeiktől a megkérdezettek 11 százaléka számít majd támogatásra.
A megkérdezettek nagyjából fele szokott a különféle nyugdíjas évekkel kapcsolatos gondolatokkal foglalkozni, ezek közül is leginkább azzal, hogyan fogják az egészségüket idős korukban megőrizni - ezt a megkérdezettek többsége, 57 százaléka emelte ki.
Elkéstek?
Hogy érdemes időben elkezdeni a nyugdíjra való anyagi felkészülést azt az is jelzi, hogy ennek a megtervezését tartják a válaszadók a legfontosabbnak, másrészt ezzel a tervvel kapcsolatban érzik a legtöbben úgy, hogy már elkéstek vele.
Ráadásul azok is, akik már kitalálták, mekkora összeget szeretnének felhalmozni, illetve hogy miből fedezik majd a nagyobb kiadásaikat viszonylag nagy - 36-36 százalékos - arányban érzik úgy, hogy korábban kellett volna „észbe kapniuk”.
Páros spórolás - dolgozó és munkáltató együtt
Az egyik legjobb megoldást a megtakarítási piacon a pénztári megoldások jelentik, legyen szó az egészség megőrzéséről vagy a nyugdíjas évekről. Ráadásul azért is kivételesen jó megoldás a pénztári takarékoskodás, mert a befizetések után évente 20 százalék, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítés jár.
A Pénztárszövetség szerint a mostani pénztártagok és a jövőben bármelyik kasszát választó takarékoskodók mellett a munkáltatók is segíthetik az emberek takarékoskodását. Ugyanis a már említett adókedvezményt az érintett dolgozók megkaphatják a munkáltató pénztári hozzájárulása után, ez a megoldás pedig még kivételesebbé, egyben vonzóbbá teszi a pénztári takarékoskodást.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
