A teljes pénzforgalmon belül lebonyolított összes fizetési művelet 42 százaléka elektronikus volt tavaly, míg az elektronikus tranzakciók aránya 38 százalék volt a pénzforgalomban 2023-ban – ismertette Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója, jelezve: 2030-ra 67 százalékot terveznek elérni a stratégia szerint.

Hozzátette: az azonnali fizetések száma 12 százalékkal nőtt, 225 millióra, emellett a kártyás internetes tranzakciók száma jelentősen, 16 százalékkal 367 millióra emelkedett. Kedvezőnek nevezte, hogy a kártyás készpénzfelvételek száma 4 százalékkal 87 millióra csökkent tavaly. Kedvező irányú folyamatokat regisztráltak a pénzforgalmi rendszer fejlettségi mutatórendszerben, a 60 év felettiek számlalefedettsége 4 százalékponttal emelkedett tavaly, 78 százalékra.

Az árazás és a verseny intenzitása terén van még tennivaló – mutatott rá, nemzetközi összevetésben is magas a vállalati és a lakossági szektor pénzforgalmi költségeinek szintje. 2024-ben a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó banki bevételek csaknem 15 százalékkal 969 milliárd forintra emelkedtek.

A friss Fizetési rendszer jelentés szerint három tényező is jelentősen növeli a lakosság pénzforgalmi költségeit: az évenkénti inflációkövető díjemelések, a tranzakciók darabszámával és értékével arányos díjak rendkívül magas súlya, a pénzforgalmi árazási struktúra átláthatatlansága, és ebből következően az ügyfelek alacsony szintű informáltsága.

A versenyképesség szempontjából fontosnak nevezte, hogy csökkenjenek a pénzforgalmi költségek. Az MNB és a bankszövetség között áprilisban megkötött 5 pontos megállapodás kezeli ezeket a problémákat, továbbá a nemzetgazdasági tárcával kötött megállapodás rövidtávon megakadályozza a további díjemeléseket. Az elektronikus infrastruktúra kihasználtsága egyre nagyobb, mintegy 10 millió bankkártya van használatban, az aktívan használt kártyák száma 7,4 millió, ami 3 százalékos emelkedés. Arra is kitért, hogy a 2024-ben lefolytatott pénzforgalmi ellenőrzések alapján a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban megfelelő volt, azonban tártak fel hiányosságokat is.

Az MNB 6 pénzfogalmi ellenőrzési eljárást zárt le, és közel 300 millió forint összegű bírságot szabott ki, a leggyakoribb jogsértés a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásához kapcsolódott – mondta. Az aktuális kérdések közül kiemelte: elkezdődött a qvik fizetési rendszer fejlődése, az azonnali fizetésre épülő qvik fizetési szolgáltatások 2024 őszén minden lakossági ügyfél számára ingyenesen elérhetővé váltak.

Tavaly már több mint 1 millió qvik kérelem teljesült, a QR-kódos fizetések száma 2025 április végére pedig meghaladta a 400 ezret. Már közel 30 ezer kereskedőnél és szolgáltatónál érhető el a qvik. A külföldi szolgáltatók jelentős szereplővé váltak a hazai pénzforgalomban: az ügyfélszámuk 23,8 százalékkal 1,6 millióra nőtt, a kibocsátott kártyák száma 20,7 százalékkal 2,1 millióra emelkedett. A magyar ügyfelek a külföldi fintech szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal több mint 1500 milliárd forint kártyás vásárlást végeztek 2024-ben. A Fizetési rendszer jelentés évente nyújt átfogó elemzést a belföldi pénzforgalomban és a felügyelt fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek működésében megfigyelhető tendenciákról, a főbb kockázatokról.

(MTI)