Miközben a kormány a vidéki települések készpénzellátottsága miatt aggódik, és a legkisebb faluba is ATM-et telepíttetne a bankokkal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy sosem volt még annyi bankautomata Magyarországon, mint az idei első negyedévben. Összesen 5212 ATM volt az országban március végén, ami történelmi rekord. Noha a bankok szorgosan telepítik az automatákat egy 2023 elején megjelent MNB rendeletnek köszönhetően, a lakosság egyre ritkábban vesz fel készpénzt belőlük.
Egyre kevesebb készpénzt használnak a bankkártyások
Az idei első negyedévben az ATM-es készpénzfelvételek száma alig érte el a 19 millió darabot, ami az MNB 2010 óta vezetett adatsora szerint a legalacsonyabb érték. A készpénzfelvételek volumene is csökkent tavalyhoz képest, jelenleg már két és félszer akkora összeget költenek el vásárlásra bankkártyával az emberek, mint amennyi a készpénzfelvételek értéke.
Összesen 2117 milliárd forintnyi készpénzt vettek fel negyedév alatt idehaza és külföldön bankkártyával a magyarok, ehhez képest a vásárlások értéke megközelítette az 5200 milliárd forintot.
Az ATM-ek készpénzbefizetési funkciója ugyanakkor egyre népszerűbb, bár egyelőre csak az ATM-ek töredéke alkalmas befizetésre is. Negyedévente nagyjából 4 millió alkalommal használják befizetésre az automatákat a magyarok, az első negyedévben 909 milliárd forintot tettek be a bankokba. Vagyis a készpénztől a kártyatulajdonosok egy része kifejezetten szabadulni próbál.
Fotó: Depositphotos
Brüsszel miatt kell minden faluba egy ATM
A kormány célja az ATM-ek telepíttetésével az, hogy „az ukrán–orosz háború miatt bevezetett, elhibázott brüsszeli szankciók ne vonják maguk után a lakosság készpénzellátásának zavarát” – a vonatkozó kormányrendeletben legalábbis ez olvasható. A bankkártyával rendelkező magyar lakosság viszont a statisztikák szerint egyre kevesebb készpénzt használ, inkább vásárol a kártyával, amelyet egyre gyakrabban regisztrál a mobiltelefonjába, okosórájába is.
Ami biztosan látszik, hogy egyre többen bankolnak. Március végén a jegybanki adatok szerint a magánszemélyeknek több mint 9,633 millió bankszámlájuk volt, ami ugyan 3900-zal kevesebb a tavaly év végi történelmi rekordnál, de nem jelenti azt, hogy kevesebben is bankolnak. Az úgynevezett elsődleges számlák száma ugyanis tovább növekedett 6,895 millióra, ami történelmi rekord. Ez azt jelenti, hogy csaknem 6,9 millió lakossági ügyfél bankol valamelyik hazai hitelintézetnél, és ebben nincsenek benne azok, akik hagyományos banknál nem, de például a Revolutnál vezetnek számlát.
Rekordot döntött emellett a devizaszámlák száma is: március végén 1,128 millió lakossági devizaszámlát vezettek a hazai bankoknál, egyetlen negyedév alatt csaknem 20 ezerrel nőtt a számuk.
A háttérben állhat az is, hogy az erősödő forint láttán sokan vásárolhattak eurót vagy dollárt, és az sem volna meglepő, ha az állampapírkamatok egy részét devizába fektették volna be a kisbefektetők.
Nagyon sok a bankkártya, a hitelkártyától viszont ódzkodnak a magyarok
Szintén rekordot döntött a lakosságnál lévő bankkártyák száma, március végén 9,575 milliónál is több plasztiklap volt lakossági ügyfeleknél, ebből több mint 8,5 millió volt a betéti kártya. A hitelkártyák továbbra sem népszerűek, a számuk tovább fogyatkozott az idén 1,063 millióra. A jegybank 2010 óta vezetett adatsora alapján az elmúlt 15 évben soha nem volt még ilyen kevés hitelkártya használatban Magyarországon. Bármennyi előnnyel is jár egy hitelkártya bizonyos esetekben – például autókölcsönzés –, és hiába lehet teljes mértékben elkerülni a kamatfizetést a használata során, a magyarok ódzkodnak tőle.
A bankkártyák egyre nagyobb hányadát regisztrálják valamilyen mobiltárcába a magyarok. Március végén már csaknem 2,7 millió bankkártya került be valamilyen mobiltárcába, ezek közül a legismertebb a Google Pay és az Apple Pay, de a Garmin órákba és Xiaomi készülékekbe is lehet már több bank kártyáit regisztrálni.
A vásárlásra használt kártyák 37 százalékát regisztrálták már valamilyen okoskészülékbe mostanra a magyarok.
A mobiltárcás vásárlások száma és értéke éves összevetésben megugrott ugyan, de elmaradt az előző két negyedévitől. Ebben persze szezonális hatások is szerepet játszhattak, karácsony előtt nyilván többet költenek az emberek a boltokban. Az első negyedévben több mint 130 millió mobiltárcás vásárlás történt Magyarországon, ezek értéke megközelítette az 1047 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy darabszámban a kártyás vásárlások több mint negyede már mobiltárcából történik, értékben pedig a vásárlások ötödét okoseszközzel fizetik ki.
Fotó: Depositphotos
A másodlagos azonosító zsákutcának bizonyult
Úgynevezett másodlagos azonosítót már az azonnali fizetési rendszer indulása, vagyis 2020. márciusa óta hozzá lehet rendelni a bankszámlákhoz, az elvileg praktikus szolgáltatás iránt azonban alacsony az érdeklődés. Ennek az is lehet az oka, hogy rendkívül nehézkes és bonyolult a folyamat, ráadásul az azonosítók minden évben lejárnak, újra kell igényelni azokat. Egy bankszámlához hozzá lehet rendelni telefonszámot, e-mail címet és adóazonosítót vagy cégek esetében adószámot is. A másodlagos azonosítóval rendelkező bankszámlák aránya – hiába praktikus a szolgáltatás – továbbra sem éri el az 1 százalékot. Mindössze 82 ezer magánszemély és kevesebb mint 500 cég élt ezzel a lehetőséggel. A másodlagos azonosítókkal lebonyolított forgalom is marginális az azonnali fizetési rendszeren belül.
A fizetési kérelem viszont szépen felfutott az elmúlt hónapokban, amióta tavaly szeptemberben bevezették a qvik fizetési rendszert. Ezzel a módszerrel banki átutalással fizethetnek vásárláskor a hazai bankok ügyfelei. A módszer hasonlóan gyors a bankkártyás vásárláshoz, a vevő számára teljesen díjmentes, a kereskedő számára pedig alacsonyabb költségekkel jár, mint a hagyományos bankkártyás vásárlás. A fizetési kérelmek száma az első negyedévben már megközelítette a 796 ezret, az összege pedig meghaladta a 290 milliárd forintot. Egy évvel ezelőtt még a 6 milliárd forintot sem érte el az összeg.
A qviket elfogadó kereskedők száma ugyanakkor csak lassan növekszik, március végén 29 960 helyen lehetett így fizetni, tavaly szeptember vége óta mindössze 1400-zal bővült ez a szám. Ehhez képest bankkártyát több mint 156 ezer fizikai és 61,5 ezer online kereskedőnél fogadnak el.
2026 jól indult, de nehogy tiszavirág-életű legyen a feltámadás. 
