|
| Faszobrász (fotó: Pixabay) |
Megszólalt Bert Rürup német nyugdíjszakértő, a német kormány mellett működő öttagú híres tanácsadó testület, a “Gazdasági Bölcsek” (Wirtschaftsweise) egykori tagja, és követ dobott a nyugdíjvita utóbbi időben csendesebb állóvizébe. Szerinte 2030 után 67 éves korról tovább kell emelni majd a nyugdíjkorhatárt.
Korábban, még 2006-ban Németországban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését határozták el, 65-ről 67 évre. Az 1964-ben születettek mennek majd először 67 éves korukban nyugdíjba. Igaz, előbb és később is nyugdíjba lehet menni, kevesebb, illetve több nyugellátásért cserébe.
Ez a lépcsőzetes növekedés ér véget 2030-ban, de régóta vitatkoznak a szakemberek azon, hogy nem lesz elég. Sokan 69 évet tartanak reálisnak a jövőben. Sőt vannak, akik már azzal riogatnak, hogy csak 70-71 éves korban lehet majd nyugdíjba menni.
Nem elég a bevándorló
Most a szakértő azt mondta a Rheinische Post-nak, hogy “még egy magasabb bevándorlás sem képes megakadályozni, hogy a 2025-2045 évek közötti időszakban a munkaképes lakosság száma lényegesen visszaessen és a gazdasági növekedés lefékeződjön”. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok száma pedig erősen növekedni fog.
A nyugdíjkorhatár további, kis lépésekben történő emelése csökkentené a gazdaság fékeződését, és így többről van szó, mint egyszerű újraelosztási kérdésről. Rürup szerint a német nagykoalíció által kinevezett nyugdíjbizottság, amely a nyugdíjrendszer jövőjére kell javaslatot tegyen, nem jó megoldás, túl sok időt adtak neki.
Időt vásároltak
A bizottságnak ugyanis 2020 tavaszi határidőig kell elkészítenie javaslatát, amikor a kormányzati ciklus már a vége felé közeledik. (Két év alatt terveznék újra a nyugdíjak jövőjét – írtuk erről korábban.) Ezzel a német koalíció csak időt vásárolt magának, hogy semmit se kelljen tennie nyugdíjügyben, vagy addig is azt tehessen, amit akar – mondta a nyugdíjszakértő, akiről régen, a Schröder-kormány idején egy német nyugdíj-előtakarékossági formát neveztek el (Rürup-Rente).
Adókból kell fizetni a nyugdíjat
Ha a kormány továbbra is magasan tartja a nyugdíjat (a bér legalább 48 százalékán), és alacsonyan a nyugdíjjárulékot (maximum 20 százalék), akkor búcsút int a járulékokból finanszírozott nyugdíjnak – mondta Rürup. Amint korábban beszámoltunk róla, a német költségvetésből egyre nagyobb összeg, már évente közel 100 milliárd euró megy el nyugdíjakra, így ez a búcsú valószínűleg már be is következett.
Ahogy Magyarországon is, ahol a nyugdíj és egészségbiztosítás fedezetéül szolgáló “társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban” egyre nagyobb tétel a költségvetési befizetés. Tavaly 415 milliárd forintról ment fel 629 milliárdra, erről itt írtunk. A “szochó” (szociális hozzájárulási adó) csökkentése lehetett ebben az igazán nagy tétel. (Cikkeink erről itt, valamint itt.)
Olaszok széllel szemben
Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, de a nőknél a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését tervezik. Eszerint 2033-ig emelnek 65 évre, ez először az 1963 decemberében születetteket érinti majd, és az 1968-ban születettek fogják először megtapasztalni a 65 éves korhatárt.
Olaszországban eközben a nyugdíjkorhatár leszállítása, az alapjövedelem bevezetése van napirenden, ami egész Európában egy újabb euróválság rémét idézi fel. Az amúgy is súlyosan eladósodott olasz állam megrendülése sokkal nagyobb válságot is előidézhet, mint amekkora a görögök miatt volt.
Nálunk is kéne emelni?
Magyarországon is fokozatosan, 2025-re emelkedik 65 évre a nyugdíjkorhatár, idén 1954-ben születettek 63,5 évesen vonulhattak nyugdíjba. Itt is felmerül azonban sokszor, hogy ez hosszú távon nem tartható, és még tovább kellene emelni a határt jóval 65 fölé. Főleg, hogy nálunk a németektől eltérően nem bevándorlás, hanem kivándorlás van.
Az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megállítását és az Európai Unió határain kívül eső regisztrációs központok (hotspot) létrehozását sürgetik. 
