Mennyire borúlátó a mellőzött generáció?

Az 50 év felettiek több mint harmada szerint a megkérdezett témák (anyagi problémák, kiszolgáltatottság, betegség, halál, szexualitás, párkapcsolati problémák) egyikét sem kezelik „tiltott” témaként, viszont minél idősebb valaki, annál inkább úgy gondolja, a fenti problémák valamelyike tabutéma. Az 50+ Index visszatérő kérdései mellett a mostani, második alkalommal többek között arra volt kíváncsi, melyek azok a témák, amelyeket ez a korosztály nem szívesen érint vagy, amelyről azt gondolja, hogy kínosan kezelik velük kapcsolatban.



„Az 50+ Index elindításával az volt a szándékunk, hogy minél jobban megismerjük azt a generációt, akit a szolgáltatók többsége mellőzöttként kezel. Ezért is voltunk kíváncsiak most arra, melyek azok a témák, amelyeket a társadalom tabuként kezel, pedig az 50 felettiek szerint is nyíltan kellene beszélni róluk. Képtelenség, hogy alig vesznek egyáltalán tudomást erről a már csak számossága okán is egyre jelentősebb korosztályról – mondta Orosz András, a Dimenzió Biztosító, ügyvezető igazgatója. A biztosító éppen ezt a korosztályt célozza meg.

Általános és időben változatlan jellemző, hogy az 50+ korosztály borúlátóbb, mint a teljes lakosság, vagyis ez a generáció pesszimistább, mint a fiatalabbak. Összességében elmondható, hogy az eleve alacsony bázis értékhez képest az eredmények még borúsabb képet festenek, mivel mindegyik részindex értéke mind az idősek, mind a felnőtt népesség körében csökkent a szeptemberi adatokhoz képest. Továbbra is az Élethelyzet és vitalitás részindex értéke a legkedvezőbb (ez az egyetlen pozitív értékű részindex), ami leginkább annak köszönhető, hogy az idősebbek többet foglalkoznak az egészségükkel, mint általában a felnőtt lakosság. A saját jelenlegi anyagi körülményeiket azonban sokkal rosszabbnak látják, mint a fiatalok.

Jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé szívesen vásárol új dolgokat, ráadásul a mostani időszak nem kedvez a megtakarítások felhasználásának sem - magyarázza Orosz. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy az unokákról való gondoskodás a nagyszülők többsége számára első számú szempont. Sőt, az unoka javára minden további nélkül lemondanak, akár a saját anyagi kiegyensúlyozottságukról is, és miközben az 50+ Indexből az derül ki, hogy növekedett azok aránya, akik szerint nem alkalmas a mostani helyzet megtakarítások képzésére, az is látszik, hogy jelentősen emelkedett a 60-as éveikben járók költekezési kedve – teszi hozzá Orosz András.

A háttérben az állhat, hogy a 60-69 évesek közül most többen tervezik háztartási eszközeik lecserélését, és autó-beszerzésen is többen gondolkodnak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi és jövőbeni helyzet komorabb értékelése csak enyhén mérsékelte a vásárlási kedvet.

Az idősek 70%-a szerint érdemes „befektetni” az egészségünk megőrzésébe. Bár amikor már pénzt is kell kiadni érte, akkor alábbhagy a lelkesedés, aminek oka nem feltétlenül az érdektelenség, hanem inkább a szerényebb anyagi lehetőségek. Hasonló magyarázata lehet annak is, hogy az 50-es éveikben járók szerint kevésbé volt érdemes figyelmet fordítani a saját egészségükre az év végén, mint szeptemberben – pedig a téli időszak erőteljesen megterheli a szervezetet –, mivel ők azok, akik a leginkább tartanak családjuk jövedelmének csökkenésétől.