A Lízingszövetség szerint minden cégnek érdemes számolnia a lízingkonstrukciókkal, ha bármilyen gépre, eszközre, járműre van szüksége.
Az európai piac 4-5 százalékos növekedését bőven meghaladó 9,3 százalékos növekedéssel zárta az év első kilenc hónapját a magyar lízingpiac, ami a finanszírozott összeget tekintve 550 milliárd forintot jelentett – mondta Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet által megrendezett konferencián csütörtökön Visegrádon. Hozzátette azonban, hogy a lízingpiaci szereplőknek számos kihívással kell megküzdeniük a jövőben.
Kihívások a piacon
„A jelenlegi kilátások szerint 5 százalékos növekedés lehet reális a következő évben. Több kedvezőtlen körülmény hátráltathatja a lízingpiaci bővülést, részben a lassuló gazdasági növekedés, az uniós források kifutása miatt visszafogottabb beruházási kedv, valamint a fogyasztói kereslet csökkenése. Ráadásul a lízingpiac egyik motorját jelentő személy- és kisteherautóknál a kibocsátási normákra vonatkozó uniós szabályok hatása megnehezíti a pontos piaci előrejelzést" – mondta a Lízingszövetség elnöke.
A növekedést azonban segítheti, hogy a kis- és középvállalkozásoknál jelentős finanszírozási igény látható, a bővüléshez pedig a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja, az NHP Fix és az EXIM segítségével elérhető lízingkonstrukciók is hozzájárulnak majd.
Kimaxolják a támogatást
A lízingkonferencián Nyikos Katalin után dr. Görög Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője beszélt a nagycsaládosok autóvásárlásához nyújtott támogatásokról. Július óta a három- vagy többgyermekes családok új, minimum hétüléses személyautó vásárlásához kaphatnak 50 százalékos, maximum 2,5 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást. Előadásából kiderült, hogy a júliustól november 19-ig 20 ezer igénylés érkezett be az érintett családoktól. A tényleges kifizetések az új autók több hónapos megrendelési ideje miatt átfutással történnek. Az eddig folyósított támogatások átlagösszege 2,47 millió forint, vagyis az érintett családok igyekeznek kihasználni a maximális támogatást. A támogatást igénylő családok többsége - körülbelül háromnegyede - készpénzes vásárló, közel egynegyedük vett igénybe lízingfinanszírozást, július óta összesen 2 milliárd forint értékben. Dr. Görög Norbert kiemelte, hogy a nagycsaládosok autóvásárlási programjának a sikere a piaci szereplőkön, köztük a lízingcégeken is múlik. A kormányzat ennek érdekében rendszeres és folyamatos egyeztetést folytat a Magyar Lízingszövetség szakembereivel, valamint a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségével (GÉMOSZ).
Lassabb növekedés, alacsonyabb kamattal
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője az európai és magyar gazdasági helyzetet mutatta be. Előadásából kiderült, hogy mélypontjukat talán már elérték, de még hosszú ideig alacsonyak maradhatnak az európai kamatok és hozamok. A szakember szerint 2019 is erős éve volt a magyar gazdaságnak, ami tükröződik a munkaerőpiac helyzetében, a relatíve magas inflációban és a folyó fizetési mérleg többletének eltűnésében. Nyeste Orsolya az Erste előrejelzését ismertetve elmondta, hogy a következő év lassulást hozhat, ám az erős fogyasztói kereslet inkább felfelé mutató kockázatot jelent a GDP-re. A hazai monetáris politika laza irányvonala fennmaradhat, a jegybank „adatvezérelt üzemmódban" működik.
Pörgés Németországban
Horst Fittler, a német lízingszövetség főtitkára a német lízingpiacot mutatta be, amely a magyarhoz hasonlóan növekedésben van. A német piacon a várakozások szerint 2019-ben az új szerződések összege 8,7 százalékkal nő éves szinten és elérheti a 74,4 milliárd eurót.
A német főtitkár azt is hozzátette, hogy az eszköztípusokat nézve az új szerződéseknél a járművek viszik a prímet: 77 százalékos részesedéssel állnak az élen. A termelő gépek finanszírozása 9 százalékos, a kereskedelmi gépeké 6 százalékos, az irodai és IT-eszközök pedig a piac 5 százalékát adják.
A kkv-kra figyel mindenki
A magyar lízingcégek számára kitörési lehetőséget nyújtó, kis- és középvállalkozások számára kidolgozott, napokban bemutatott kkv-stratégiáról beszélt részletesen Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára. A stratégia elsődleges célja a magyar kkv-k hozzáadott értékének, termelékenységének, exportképességének növelése. Emellett fontos, hogy a kis- és középvállalkozások bátrabban igényeljenek finanszírozást a különböző fejlesztéseikhez. Uniós összevetésben ugyanis a magyar kkv-k nagyon ritkán vesznek fel hitelt, emellett magas a kkv-k banki visszautasítási rátája. A stratégia éppen ezért azt is kiemelten kezeli, hogy a vállalkozások finanszírozási képességei javuljanak és bővüljön az elérhető konstrukciók palettája, többek között a különböző lízingtermékekkel.
A lízingkonferencián Pulai György, az MNB főosztályvezetője, Győr Tamás, a CIB Bank vállalati üzletágvezetője, Aladics Sándor, az OTP Bank ügyvezető igazgatóhelyettese kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be a kkv-finanszírozásban rejlő lehetőségeket. Kiderült többek között, hogy az iparban érdekelt cégek fejlesztéseinél több 1000 milliárdos finanszírozási lehetőség adódik. A következő időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy minden vállalkozás megismerje a lízingkonstrukciókat, amelyek bármilyen, a cégek fejlődését szolgáló eszköz – gép, berendezés, jármű – beszerzésére az egyik legjobb alternatívát nyújtják.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
