A Mabisz adatai szerint tavaly év végéig több mint 380 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítási szerződést, a szerződésállomány így 11 százalékkal haladta meg az előző évit.
2014. január 1-től az szja-törvény értelmében a nyugdíjbiztosításokba befizetett éves díj után évi maximum 130 ezer forintig 20 százalék adójóváírás vehető igénybe. A maximális, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer forintot kellene befizetni, amit a szerződések átlagdíja még messze nem ér el, bár évről évre emelkedik.
330 ezer embert érint
Pandurics Anett, a Mabisz elnöke egy múlt heti rendezvényen úgy becsülte, hogy adókedvezményt idén várhatóan 330 ezer ember vehet majd igénybe. A korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis ennek megfelelő arányban élnek az ügyfelek a nyugdíjbiztosításokba fizetett éves díj után járó adójóváírás lehetőségével. Vagy azért, mert valamilyen ok miatt nem tudnak visszaigényelni az szja-jukból, vagy egyszerűen elfelejtik ezt megtenni. Márpedig a visszatérítés nem jár automatikusan, azt igényelni kell – erre most már csak két nap maradt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített adóbevallási tervezetet az ügyfélkapun keresztül, az eSZJA portálon lehet megtekinteni, itt lehet visszaigényelni a nyugdíjbiztosítás után járó szja-t is. (Ügyfélkapu hiányában a 19SZJA kódszámú adóbevallási dokumentumot kell kitölteni - a NAV ajánlása szerint az Általános nyomtatványkitöltő, ÁNYK programmal). Az adójóváírás-igénylést a biztosító által minden évben megküldött igazolás alapján kell kitölteni. Ez az igazolás tartalmazza egyebek mellett a szerződésszámot, a tárgyévben befizetett összeget, valamint a biztosító és a szerződő adatait, és azt a biztosítói számlaszámot (kötvényszámot) is, ahova a NAV az adójóváírást utalja. A megfelelő összeget a biztosító jóváírja a biztosított nyugdíjbiztosítási szerződésén.
30 nap után jelenik meg a jóváírt összeg a számlán
Az adóbevallások megfelelő sorait mindenkinek érdemes ellenőrizni – különösen azoknak, akik más típusú nyugdíj megtakarításukhoz kapcsolódó rendelkezési lehetőségükkel is élni kívánnak, és az összesen legfeljebb 280 ezer forintot fel akarják osztani ezek között. A jóváírt összeg a NAV-hoz beérkezett hibátlan adóbevallás időpontjától számított 30 naptári nap múlva, várhatóan 2021 nyarán jelenik majd meg a nyugdíjbiztosítási számlán.
A Mabisz, illetve a Magyar Nemzeti Bank tavalyi negyedik negyedéves adataiból kiolvasható, hogy 2020-ban a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt. (Következménye ez részben a járványhelyzet miatti nagyobb bizonytalanságnak, kevesebb pénzköltési lehetőségnek is.)
Ez a tendencia ugyanakkor a személyes értékesítési lehetőségek korlátozottsága ellenére is segítette az életbiztosítási piacot – a nyugdíjbiztosítások mellett elsősorban a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások terén. Az életbiztosítási tartalékok tavalyi növekedése (7 százalék) még mindig elmaradt a lakosság nettó pénzügyi vagyonáétól (9 százalék). Az életbiztosítás tartalékok aránya a vagyonból 2019-ig csökkent, azóta enyhe emelkedésnek indult, de még mindig csak alig több, mint három százalék.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
