Óriási tévhitben futnak neki a nyugdíjas éveknek a magyarok

Az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. (A kutatással egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk már, az erről szóló cikket itt találja.)

Mit mondunk az egészségünkről?

A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint kitűnő egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak. Az érem másik oldala, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék).

Az életkor előrehaladtával viszont az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.

Egészségi állapot (Forrás: Aegon)

Már csak azért is fontos lenne törődni az egészségünkkel, hiszen az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz a világon jóval magasabb, 82 százalékos ez az arány. A magyarok 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt a kérdést, tízből hárman kisebb jelentőségű problémának érzik ezt, 18 százalék teljesen biztos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig sosem gondolkozik ezen.

A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek. A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni.

Nyugdíj 65 éves korban

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. Azonban abban, hogy mennyi időt szeretnének nyugdíjasként élni, már jelentős különbségek vannak. A kitűnő egészségi állapotban lévők 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig.

Csakhogy a valóság ennél árnyaltabb, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt. Utóbbi kapcsán az Aegon szakértői hangsúlyozták: a rossz, vagy éppen kielégítő egészségi állapotban lévő munkavállalók kisebb eséllyel indulnak a nyugdíjra való megfelelő felkészülésben. Egészségügyi problémák esetén ugyanis szűkösebbek a munkavállaló esélyei a munkaerőpiacon, az átlagnál kisebb mértékben terhelhető, amelynek erős a hatása a jövedelmére és a megtakarítási képességére is. A rossz és kielégítő egészségi állapotban lévők tehát sokkal kiszolgáltatottabbak, amikor a jövőjüket tervezik.

Megszokottá válik a magyarok körében a nyugdíj melletti munkavégzés

Ha baj van?

A felmérés eredménye szerint komoly problémát jelent, hogy a megkérdezettek negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna.

Látható tehát, hogy az egészségi állapotnak kulcsszerepe van abban, hogy valaki biztos öregkorra számíthat-e vagy sem. E tekintetben a magyarok bizakodóak: ötből három közülük jó egészségi állapotúnak tartja magát. Ám a helyzet a kor előrehaladtával változik, hiszen az 55-64 év közöttiek körében már csak 4 százalékos ez az arány.

A vészhelyzeti tervben szerepelnek az alábbiak...

A felmérés tanúsága szerint a munkaadók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért. Ezt a munkavállalók igénylik is. 95 százalékuk venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek.

A kutatás eredményei alapján nem csak az időskori egészséggel kapcsolatban akadnak problémáik a magyar munkavállalóknak: a maximális 10 helyett csak 5,1 pontra értékelhető a magyar lakosság nyugdíjfelkészültsége, ami jóval alacsonyabb az 5,9 pontos nemzetközi átlagnál. A gyenge eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de folyamatosan javult.

Nyugdíjas évek, de milyen?

A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre. Az összes, felmérésben részt vevő ország átlagát nézve „csak” 50 százalékos a pesszimisták, viszont a magyarnál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban bízók aránya.

A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát saját megtakarításaikból, 15 százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. A világ más országaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látszik, hogy a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van leírt nyugdíjterve. 42 százalék viszont azt vallotta, hogy fogalma sincs, hogyan boldogul majd nyugdíjasként.

A várható nyugdíjaskori jövedelem megoszlása a három pillér között

Mindezek alapján az Aegon szakértői úgy látják, hogy a most aktív munkavállalóknak érdemes kidolgozniuk egy stratégiát az egészség megőrzésére és az egészséges életmód fenntartására, ha komolyan meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó terveiket. Ehhez érdemes tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakemberektől, amellett, hogy az egészséges életmód fenntartását segítő szokásokat beépítik a napi rutinba.