Ma már minden negyedik hazai bankkártyát digitalizálnak, vagyis nincs feltétlenül szükség magára a plasztik lapra – a fizetéshez elegendő az okostelefon használata is, amennyiben a bankkártya adatait előzetesen rögzítették egy úgynevezett digitális tárcában. Ezek a virtuális megoldások már egy jó évtizede velünk vannak, de Magyarországon az ügyfelek inkább csak az utóbbi években kezdték használni őket, áll a bank közleményében.
A digitális fizetési megoldások terjedését nagyban segítik a mobilbanki applikációk is. Egyetlen applikációban, egyszeri azonosítási folyamatot követően számos ügyet el lehet intézni: egyszerre van jelen a banki- és a biztosítási szolgáltatás. „Biztosítást kevesebbszer kötnek az emberek, mint ahányszor a napi pénzügyeiket kell intézni, viszont a mobilbankban természetes helye van a biztosításnak" – mondta Németh Balázs, hozzátéve, hogy mindez különösen igaz, ha a kárügyeiket is tudják a mobilbankban intézni.
Az innovációs vezető a természetes módon „összecsomagolt” megoldásokban hisz. Ilyennek nevezte egyebek között a mobilitáshoz kötődő szolgáltatásokat. A pénzintézet mobilbankjában lehet például közlekedési jegyet is váltani.
Egyre összetettebbek a szolgáltatások a mobilbankban
Ma már az ügyfelek tájékozódását segíti Kate, a K&H személyes digitális asszisztense, aki egyre inkább nélkülözhetetlen lesz, minél összetettebbé válnak a mobilbankban elérhető szolgáltatások.
A kiterjesztett mobilbanki szolgáltatások további fejlődése előtt hatalmas távlatok vannak. Az anyabanknál, a belga KBC-nél például már a mobilbankban nem csak a kárbejelentés, de a kárfelmérés is elintézhető, sőt 1-2 nap alatt meg is javítják a sérült autót – persze nem totálkár esetén. Ugyancsak a KBC-nél vezették be a Kate Coint, ezt az úgynevezett „programozott pénzt”, amelyet normál kereskedelmi forgalomban nem csak a KBC pénzügyi termékeire, és a vele szerződött cégek szolgáltatásaira lehet elkölteni.
Németh Balázs szerint a mobilapplikációk fejlődése kedvező irányba nyomja a pénzügyi termékek fejlesztését is, mert a végletekig le kell egyszerűsíteni a szolgáltatásokat ahhoz, hogy mindenki számára érthető módon, az okostelefon képernyőjén néhány kattintással igénybe lehessen ezeket venni.
Szupertárcákban egyesült adatok
Az innovációs vezető további fejlődési lehetőséget lát abban, hogy az állami közhiteles nyilvántartások, az egészségügyi információk, valamint a pénzügyi szolgáltatások egyetlen szupertárcában egyesüljenek. „Kézenfekvő, hogy a digitális szolgáltatásokban élenjáró bankszektor ebben is úttörőszerepet vállaljon” – hangsúlyozta Németh Balázs. A banki kapcsolat ugyanis annyira bizalmi alapon nyugszik, hogy az ügyfelek elfogadnák, ha más jellegű adataikhoz is a banki digitális tárcán keresztül férnének hozzá. Így nem lenne szükség számtalan biztonsági kód megtanulására, többszöri azonosításra, hanem néhány klikkeléssel el lehetne jutni például az egyetemi oklevélhez, a vezetői engedélyhez vagy az egészségügyi kórtörténethez is, miközben persze pénzügyeket is zavartalanul lehet intézni.
Az ügyfelek egyre érzékenyebbek, egyre inkább szeretnék tudni, hogy mi is történik a személyes adataikkal: kik, hol tárolják azokat és mire használják fel? Ugyancsak kiélezett kérdéssé vált a kiberbiztonság – mert a bűnözés fő színtere is áttevődött a digitális térbe, olvasható a közleményben.
Németh Balázs és a bank kiemelkedően fontos feladatnak tartja a banki- és biztosítói ügyfelek edukációját, valamint a biztonsági szempontok fokozott szem előtt tartása érdekében a legmodernebb technológiák és módszerek alkalmazását a kiberbűnözés ellen.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
