Ez elég sok kérdést vet fel, mert a Babakötvénynél legalább egy fix pont van: a gyermek születési ideje és így nagykorúvá válása. Így minden évben egy kötvényt bocsátanak ki, ami 19 éves.
Ami viszont a nyugdíjba vonulást illeti, annak viszont nincs minden esetben kőbe vésve az ideje, változhat is a következő évek, évtizedek során, kedvezmények is léteznek. Ráadásul minden dolgozó életkora más és más, körülbelül 16 évtől 65 évesig. Így a kiindulópont és a végpont is mozgó, változó.
A kincstárjegy-hozam 17-szerese?
Évente mintegy 49 különböző kötvény is kellene, ha minden születési évhez más-más kamatprémium tartozna, de vélhetően ennél egyszerűbb lesz a megoldás. Az is kérdés, a fiataloknak, vagy az idősebbeknek akarnak magasabb kamattal kedvezni.
A Babakötvények egyébként az átlagos infláció felett három százalékpontos kamatprémiumot adnak, ami jelenleg nagyon kedvező, a megugró inflációs adatok nyomán az évi hat százalékot is megközelítheti legközelebb. Az aktuális és az összes többi Baba-sorozat kamata jelenleg egységesen évi 5,4 százalék, a banki kamatok öt-hatszorosa, az egy éves állampapír-piaci referenciahozamnak (ami évi 0,31 százalék) pedig 17-szerese.
Az állam járadékot fizet
Varga szavaira visszatérve, “az új, hosszú futamidejű nyugdíjkötvény akkor jár majd le, amikor tulajdonosa eléri a nyugdíjkorhatárt. A kifizetést lehet kérni egy összegben (kamattal együtt), illetve havi járadékként is. Az új nyugdíjkötvényt csak a lakosság veheti, az intézményi szereplők ki lesznek zárva a vásárlói körből” – írta a Portfolio.
Maga az is érdekes hír, hogy az állam (élet?)járadékot fizet majd a lakosságnak, és nagy kérdés annak összege. Akik sokáig élnek, azokkal nagyon rosszul, akik rövid ideig, azokkal nagyon jól járhat majd a költségvetés.
Akad még tehát bőven tisztázandó részlet. Arról, hogy milyen nyugdíjkötvény lenne a legjobb Magyarországon, itt írtunk alapos háttérelemzést > > >
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
