„A mentelmi jog nem szerencsés intézmény” – ezt gondolja az utca embere a politikusok mentelmi jogáról

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A kormány a nyugdíjakat az infláció mértékével, 3,6 százalékkal emelte idén, de a keresetek ennél nagyobb mértékben nőttek, a minimálbér például 11 százalékkal emelkedett. Idősebb járókelőket kérdeztünk a nyugdíjak értékállóságáról.

A Világjáró ezúttal nem egy csodaszép tájon vagy egy csilivili városban, hanem az oda vezető úton átélt élményeit eleveníti fel. Amelyek olykor nem kevésbé meghökkentőek.

A héten újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyar-ukrán viszony: miközben a Barátság kőolajvezeték továbbra is áll, a magyar kormány katonákat rendelt ki a hazai kiemelt energetikai létesítmények védelmére és a támadáselhárító eszközöket telepíttetett a közelükbe. Válaszul Kijev többször is bekérette a magyar nagykövetségi ügyvivőt. A kőolajvezeték egy politikai játszma áldozata lett, a legújabb magyar lépések már-már háborús készülődést idéznek. Bár ez alighanem „csak” választási kampányfogás, a tűzzel játszani még egy NATO-tagországnak sem lenne szabad.  

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

A Telex múlt heti tényfeltáró cikke szerint a Samsung gödi akkumulátorgyárában korábban számos alkalommal a határértéket sokszorosan meghaladó, az addig ismertnél jóval nagyobb mérgezőanyag-terhelés érte a dolgozók egy részét. Erre a nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtése derített fényt, miközben a munkavédelmi hatóság is számos alkalommal megbüntette a céget. A kormány tárgyalta az ügyet, de főleg nemzetgazdasági megfontolásból nem állította le a termelést. Az ügy mára politikai botránnyá is dagadt. Gödön kérdeztünk járókelőket mindezzel kapcsolatban.

Az ausztriai síelést manapság már szinte mindig érdemes kirándulásokkal színesíteni a hanyatló hóhelyzet miatt. Ennek szellemében a Világjáró ott volt az olaszországi téli olimpia 20 kilométeres biatlonversenyének befutóján, sőt a német határon túl az Adolf Hitler Sasfészke alatti bunkert is felkereste.

Eldurvuló magyar-ukrán viszony, Rubio-vizit Budapesten, Orbán Viktor és Magyar Péter évértékelője, dagadó Samsung-botrány – ismét eseménydús héten van túl a magyar közélet. Jogosan mutogat-e Zelenszkijre a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt és állítja le válaszként a dízelexportot? Miért jött valójában Budapestre az amerikai külügyminiszter? Milyen meglepő kijelentést tett Orbán Viktor az esetleges vereségéről? Mennyi pénzbe kerülnek nekünk az akkugyárak? És hova tűnt Magyarországról a dolgozói érdekvédelem? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró.

Trencsénben most mindenütt kopácsolás hallatszik, a falakon az utolsó ecsetvonásokat végzik - javában készülnek az Európa Kulturális Fővárosa nyitóünnepségre. A helyi vár nagy múltú és hangulatos, útban odafelé pedig számos kiváló célpontot útba ejthetünk. A Világjáró ezúttal Nyugat-Szlovákiába, egy egykori magyar vármegyébe látogatott el.

Óriási hullámokat vert a Telex héten megjelent cikke, amely szerint a nemzetbiztonsági szolgálat már évekkel ezelőtt az ismertnél jóval súlyosabb egészségkárosító szabálytalanságokra derített fényt a Samsung gödi üzemében. Amit ennek ellenére sem állíttatott le a gazdaság felvirágzását az akkugyáraktól remélő magyar kormány. Ez Viszont Privát műsorunk e heti adásában saját forrásaink beszámolóit közvetítve beszéltünk a gyárban uralkodó kőkemény munkakörülményekről és a dolgozók kiszolgáltatottságáról. De vajon miért tartott ki a kormány a koreai cég mellett? Hibás döntés volt-e ennyi mindent az akkugyárakra feltenni? És kinek állt érdekében a nemzetbiztonsági jelentések és a kormányülésen elhangzottak kiszivárogtatása?