A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek. A természetvédelmi szervezet "a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására" figyelmeztet és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel.
A WWF hangsúlyozta: a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha a tendencia nem fordul meg.
A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha. A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 27 százaléka, a tűlevelűek 33 százaléka, a madarak 13 százaléka, a cápák és ráják 37 százaléka, a korallok 36 százaléka, különböző rákok 28 százaléka, a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára - az IUCN honlapja szerint.
A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.
A császárpingvinek ismert kolóniáinak pedig 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás - figyelmeztettek a dokumentum szerzői.
A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket. A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.
A fajmegőrzés sikeres példái között említette a WWF a nepáli tigrispopulációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000-65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.
(MTI)
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
