A globális felmelegedés miatt nő a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél - állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak.
A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerzői, a brit Reading Egyetem kutatói a tiszta időben kialakuló turbulenciát vizsgálva megállapították, hogy 1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt a turbulencia kialakulásának kockázata egy jellemzően forgalmas észak-atlanti útvonalon.
A kutatók a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás miatti felmelegedésre vezették vissza a gyakrabban tapasztalható turbulencia okait, ugyanis megállapításuk szerint a felmelegedés miatt nagy magasságban megváltozott a szelek sebessége.
Paul Williams professzor, a Readingi Egyetem légkörkutatója, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy kutatásaik bizonyították: az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá vált a tiszta időben tapasztalható turbulencia. Hozzátette: ez egyúttal azt jelenti, hogy a turbulencia veszélyeinek csökkentésére a következő évtizedekben fejleszteni kell az előrejelző és érzékelőrendszereket.
A turbulencia kialakulásának legnagyobb növekedését az Atlanti-óceán északi részén húzódó repülési útvonalakon tapasztalták, de Európában, a Közel-Keleten és az Atlanti-óceán déli részén is nőtt az előfordulása.
A műholdas megfigyeléssel a turbulenciát nem, de a légáramlat szerkezetét és alakját ki lehet mutatni, és ez lehetővé teszi, hogy a tudósok elemezhessék. A radarok jelzik a viharok okozta turbulenciát, de a tiszta időben kialakuló turbulencia szinte láthatatlan és nehezen észlelhető.
A repülőgépek utasai számára azonban nemcsak kellemetlen lehet a turbulenciában repülés, de a rázkódás akár sérüléseket is okozhat. A tiszta időben jelentkező turbulencia azért is veszélyes, mert úgy kerülhet bele a repülő, hogy nem észlelik időben, és az utasok esetleg nincsenek bekötve.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a turbulencia okozta károk a légi közlekedésben csak az Egyesült Államokban évi 150-500 millió dolláros (51-170 milliárd forint) veszteséget okoznak.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
