Az idegenforgalom a járvány elleni korlátozások két évvel ezelőtti fokozatos feloldását követő élénkülése miatt emelkedő bázis, valamint a reálbérek csökkenése miatt várható keresletcsökkenés ellenére kiugróan, 22 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, igaz, egy évvel ezelőtt a járvány átmeneti emelkedése némi bizonytalanságot és kisebb megtorpanást okozott a turizmus helyreállásában. Az adatok a turizmus határozott helyreállásának folytatását, és a turizmus ellenállóképességét mutatja.
Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 4,3 százalékkal, a külföldiek vendégéjszakáinak száma pedig 44,4 százalékkal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését mutatja. A szálláshelyek árbevétele így decemberben 58,4 százalékkal a nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, tükrözve az árak emelkedését is, míg a növekvő vendégszámon az egy évvel korábbihoz képest 9,3 százalékkal kevesebb működő egység osztozott, ami egyrészt azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos félelmek, másrészt, amelyik egység nyitva tartott, sok esetben teltházzal működött.
A kedvező forgalmi adatok hatására már hamarosan újranyitásra is sor kerül. A helyreállás továbbra is csak részleges a járvány előtti szintekhez képest, ugyanakkor a belföldi turizmus a tavalyi nyári hónapokban teljesen helyreállt, ami magas bázist eredményezett.
Tavaly összesen 44,5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldieké 17,7 százalékkal, a külföldieké 106,1 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévben a vendégéjszakák számának növekedése kissé, 8,5 százalékra gyorsult a harmadik negyedévi 6,7 százalékos növekedéshez képest, ami ellensúlyozhatta a GDP várható lassulását.
A tavalyelőtti májusi fokozatos nyitást követően érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma. A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, ami miatt kedvező kilátásokkal indult a tavalyi év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítette, világszerte megfigyelhető az utazási kedv markáns élénkülése, egyes turisztikai célpontokban történelmi csúcsra számítanak.
Az orosz és ukrán vendégek részesedése közel 6 százalékos volt a külföldiek vendégéjszakáinak számában, ami nem túl jelentős, azonban az innen érkező vendégkör az átlagosnál többet költött. Kérdés, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokat, vásárokat, de erre is kifejezett igény várható. A szigorú kínai járványellenes korlátozások feloldása újabb lendületet adhat a nemzetközi turizmusnak, mivel a távol-keleti vendégek eddig kimaradtak a nemzetközi turizmus helyreállásából.
Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a rezsicsökkentés részleges kivezetése törheti meg, bár erre a jelek szerint egyelőre nem került sor. A belföldi turizmus helyreállását emellett a magyar háztartások jelentősen magasabb külföldi utazási hajlandósága fékezheti némileg.
A szálláshely-szolgáltatók számára messze a legnagyobb kockázat az energiaköltségek elszállása, így a nem kellően hatékony energiaintenzitású szálláshelyek komoly versenyhátrányba kerülhetnek, a meredeken elszálló költségeket nem tudják áthárítani, így átmeneti, vagy végleges bezárásra is kerülhetnek. A fűtési szezont követően azonban számos szálláshely újra kinyithat. A közeljövőben kulcskérdés lesz az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia felhasználása, az energiatakarékos üzemeltetés, a szigetelés javítása és számos más intézkedés, aminek hatására az energiaköltségek markánsan csökkenthetők. A nyitvalevő szállásadók ugyanakkor a tapasztalatok szerint sok esetben teltházzal üzemelnek, így előnyt is szerezhetnek a bezáró szálláshelyekkel szemben.
A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Decemberben a légi utasforgalom 42,5 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 24 százalékkal marad el a három évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 decemberi szinthez képest.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
