A cél a nehéz helyzetbe került magyar határ menti térségek fejlesztése és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés feltételeinek megteremtése - mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A következő másfél évben összesen harminchárom új határkeresztező út épül, tíz út akadálymentesítéssel válik ismét járhatóvá, és nyolcat felújítanak. A kormány a beruházást hazai és uniós támogatásból valósítja meg.
A program jelentőségéről szólva az államtitkár kiemelte: az európai növekedés egyik fontos eleme a közép-európai tagországok szorosabb együttműködése, ennek egyik fontos eleme a határok átjárhatósága. A kormány célja a valamikor szerves társadalmi, gazdasági és kulturális egységet alkotó, kettévágott határ melletti térségek összekapcsolása, újraélesztése - fejtette ki Szijjártó Péter.
Magyarország a határátkelőhelyek számában messze elmarad a fejlett Európai országoktól. A jelenlegi 91 határátkelőhely közötti távolság átlagosan 25 kilométer. Ehhez képest a német-francia határon négy kilométer az átkelők közötti távolság, a belga és a holland határ esetében kettő, a francia-belga határon pedig mindössze 1,5 kilométer - mondta Szijjártó.
Az államtitkár az Esztergom és Párkány közötti határátkelőhelyet példaként említve kiemelte: évente 1,6 millió autó halad át itt, míg korábban a kompos közlekedéssel az átkelések száma évente mindössze negyvenezer volt.
A határátkelőhelyek létesítéséről a magyar kormány két ország közötti államközi szerződéseket köt: ezzel segítené elő a határátkelők létesítését, lerövidítve az engedélyeztetési eljárásokat. A magyar kormány tárgyalást kezdeményezett a kérdésről Szlovákiával és Szlovéniával, továbbá rövidesen Romániával is felveszi a kapcsolatot - tette hozzá az államtitkár.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
