Csányi Sándor olyan döntést hozott, amit sokan nem mernek, vagy nem tudnak megtenni a mai magyar nagy családi vállalkozások között. Felelősségteljesen belenyúlni családi vállalatbirodalmuk rendszerébe, egyúttal az irányitást akár évtizedekre biztositani és olyformában saját és családi kézben tartani, hogy mégis nagymértékben külső vagyonkezelőkre, szakértőkre bízzák magukat. Nem először foglalkozunk a témával, számos rendezvényt tartottunk és hallottunk értékes gondolatokat.
Csányi Sándor lépése azért figyelemre méltó, mert nem egy trükkös új megoldást talál ki, hanem egy létező – meglátásunk szerint méltatlanul ki nem használt – jogi lehetőségre irányítja rá a figyelmet. Csányi a gazdasági életben megkerülhetetlen, privát és üzleti döntéseit figyelem kíséri. Korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy amiben meglátja a lehetőséget, az észszerű és követendő. Jelen esetben pedig kifejezetten üdvözölni tudnánk, ha minél több családi vállalkozás, illetve annak alapitói, tulajdonosai felismernék azt a lehetőséget – amelyet irodánk és szakértőink már évek óta képviselnek –, hogy a hosszú távú és generációkon átívelő vagyonkezelés páratlanul rugalmas és családi kézben összpontosuló, a családi értékeket megtartó formája az alapítvány.
Miről is van szó tulajdonképpen? Miért tesszük le a voksunkat a családi alapítványok mellett?
’Nomen est omen’, a névben van a válasz is. A Családi Alapítvány – bár a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan vagyonmegőrzési és -gyarapítási célokat szolgál, a család érdekét és értékét helyezi az első helyre. Ez persze nem azt jelenti, hogy összetett, különös szakértelmet igénylő esetekre ne lehetne szakértő kurátorokat bevonni az alapítvány működésébe, vagy annak ellenőrzésébe, de alapvetően a családé marad, ami a családé.
Az alapítvány ugyanis nemcsak egy jogi „eszköz”, hanem egyúttal a családi értéktár őrzője is. Az alapítvány alapdokumentumai meghatározzák a rövid és hosszú távú terveket, rugalmas szervezetrendszer keretében integrálni tudják a család ’fiataljait’ (pl. Junior Tanács), mentor programot biztosíthatnak, valamint az üzleti feladatokon túl jótékony célkitűzéseket is támogathatnak. Így a családi vállalkozás a családi alapítvány létrejöttével egy olyan dinamikus mátrixszá válhat, amit közös értékrendszer mozgat együtt.
Azt tapasztaljuk, hogy sok családi vállalkozás idegenkedik a családi alapítvány és a családi alkotmány gondolatától. Pedig ezek a struktúrák remek megoldások arra, hogy hosszú távra megfogalmazható legyen a család hitvallása, jövőképe és stratégiai céljai. Az alapos és átgondolt családi vagyontervezéshez szükséges alapdokumentáció így a jövő generációi számára is biztonságot adva rögzíteni tudja a család kulturális és üzleti értékrendszerét, illetőleg védelmet nyújthat annak szabályozásával, hogy mily módon örökíthető át a vagyon az utódokra. A családi alkotmány szabályozhatja a családtagok egymáshoz és a társaságokhoz való viszonyát; a vagyonból való részesedés elveit és minden olyan további fontos kérdést, amelynek hosszú távú rögzítését a Család eszmeiségének megőrzése és ápolása szempontjából a családtagok fontosnak tartanak. A családi alkotmány és a családi alapítvány tehát lényegében alapdokumentációként szolgál arra az esetre is, ha a családban és a családi vagyon működtetésében meghatározó formális és informális szerepet játszó Alapító vagy Alapítók kivonulnak az operatív működtetésből és társaságirányításból.
Fontos feladat a döntéshozatalban is
A Családi Alapítvány további fontos feladata lehet a családi és céges döntéshozatal szabályainak, rendjének meghatározása, a tulajdonosi és vezetői jogkörök és felelősségi körök kialakítása. A kuratóriumba bevont szakértők segítségével a Családi Alapítvány megfelelő kereteket adhat az utódlási terv megfogalmazásához és kidolgozásához, amely kiterjedhet a következő generációkkal szembeni családi várakozások megfogalmazására, a családi társaságokba való be- és kilépés alapelveire, stb. A Családi Alkotmányt gyakran kíséri, vagy követi közvetlen családi vagyonrendezés, amely már konkrétan meghatározhatja a vagyontervezésbe bevonni kívánt, vagy a későbbiekben kijelölendő vállalkozások által megőrzendő, vagy kitűzendő jövőbeli célokat, a társaság(ok) tulajdonosi és vezetői összetételét, a családtagok és nem-családtagok szabályozott jogait és kötelezettségeit, valamint aktuális (és jövőbeli) szerepét a társaság(ok) életében. A családi vagyonrendezés már konkrétan, egyes cégekre lebontva taglalhatja a család és a cég(ek) egymáshoz való viszonyát, kiterjedt figyelemmel a vállalat által megtermelt vagyon megoszlására, a társaság(ok) által realizált vagyoni eredmény felosztására, valamint a felelősségi körök rendszerére.
Munkánk során arra ösztönözzük a családi vállalkozások tulajdonosait/vezetőit, hogy mindazt, amit hosszú évek munkájával megteremtettek, a lehető legtudatosabban adják át/örökítsék majd egyszer tovább. A Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 60 ezer családi vállalkozás áll elkerülhetetlen és szinte azonnali generációváltás előtt.
Ezért senkit se rettentsen el, ha olyan véleményt hall/olvas az alapítványokkal kapcsolatban, hogy ez csak a szupergazdagok privilégiuma lehet, mivel álláspontunk szerint semmi nem támasztja alá azokat a kijelentéseket, hogy az alapítványok fenntartási költségei irreálisan magasak lennének. Egy családi alapítvány költségei hosszú távon is versenyképesek lehetnek a family office vagy bizalmi vagyonkezelési formák költségeivel szemben, de természetesen, minden alapítvány és minden családi „megoldás” egyedi és megismételhetetlen.
Bár van az a mondás, hogy egy fecske nem csinál nyarat, mi mégis abban bízunk, hogy jelen esetben egyetlen felkapott hír elegendő lehet ahhoz, hogy a Csányi Sándor nagyvállalkozó által választott megoldás sok követőre találjon.
Akit előzményként érdekel korábbi cikkünk (is), itt elolvashatja:
|
Ügyvédi tevékenysége során számos jogterületen lát el képviseletet, elsődleges szakterületei a polgári és gazdasági jog. Több, mint két évtizedes tapasztalattal bír a társasági jog, az ingatlanjog, valamint a munkajog területén. Még ügyvédjelöltként, a Malév leányvállalatok jogi képviselete kapcsán kezdett idegenforgalmi joggal foglalkozni, ma az egyik ismert idegenforgalmi jogász. Egészségügyi jog és orvosi segédeszközökkel kapcsolatos jogterületeken több, mint 20 éve látja el multinacionális gyógyszercégek magyarországi képviseletét, továbbá egy elismert európai life sciences munkacsoport résztvevője.
Aktív közösségi szerepvállalása keretében a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara választott tisztségviselője, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének főtitkára, valamint az Európai Ügyvédnők Egyesületének kincstárnoka.
Képek forrása: unsplash, szerző
