Az Erste január-március közötti teljesítménye is visszatükrözte, hogy a koronavírus-járvány igazából csak márciusban kezdett tombolni Magyarországon. Az osztrák Erste Bank AG 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő pénzintézet össz-hitelállománya éves szinten még 27 százalékkal lett nagyobb, ami amúgy a piaci átlagnál magasabb dinamika – közölte Jelasity Radován elnök-vezérigazgató a mai sajtótájékoztatón.
Ezen belül az Erste vállalati hitelállománya nőtt jobban, 33 százalékkal, 815 milliárd forintra, míg a lakossági 22 százalékkal, 893 milliárdra. Az új kihelyezéseknél viszont fordított volt a helyzet: a magánszemélyek csaknem dupla annyi, 70 milliárd hitelt vettek fel az idei első negyedévben, mint a tavalyiban, ebből 23 milliárd volt a húzóterméknek számító babaváró kölcsön, míg a jelzáloghitel csak hajszállal kevesebb, 22 milliárd. A vállalatok éves szinten 36 százalékkal több, 49 milliárd forint értékű hitelhez jutottak.
Kedvező, hogy az Erste nem teljesítő hiteleinek aránya a 2019 március végi 3,3 százalékról 2020 március végére 2,2 százalékra csökkent.
Összességében az Erste adózott nyeresége a 2019 első negyedévi 8,2 milliárd forinttal szemben ezúttal csak közel 4 milliárd lett, ami a járvány hatását még nem, de a hitelmoratóriumét már tartalmazza, anélkül az eredmény közel 20 százalékkal lenne magasabb. Ami a moratóriumot illeti, a bank várakozása szerint azzal a lakossági ügyfeleik csaknem fele fog élni. Ezen belül a jelzáloghitelesek 55, a személyi kölcsönnel adósak 40, míg a babaváró hitelben részesültek 38 százaléka fizet tovább. A vállalatoknál magasabb az arány, várhatóan a moratóriumra jogosult ügyfelek közel 60 százaléka nem kér a könnyítésből.
Abban is látszódik a koronavírus hatása, hogy az Erste digitális csatornáinak használata egy hónap alatt nőtt annyit, mint az azt megelőző egy évben, a chatbot-forgalom 74 százalékkal bővült éves szinten.
Az Erstés bankkártyák használata jól tükrözte a fogyasztási szokások válság miatti változását. Barkácstermékek vásárlásánál 90 százalékkal többet használták a plasztikot áprilisban, mint az év első heteiben, míg az elektronikai termékek vételárát 3 százalékkal több alkalommal egyenlítették ki ily módon. Stagnált a társkeresés és a dohánytermékek kártyás fizetése, a könyvvásárlásoké pedig mérsékelten visszaesett. Az nem meglepő, hogy a legjobban az utazási szolgáltatásoknál csökkent a plasztikhasználat (-93 százalékkal), aztán a szórakozásnál (-90 százalékkal) és az éttermi szolgáltatásoknál (-64 százalék). De a divatcikkek -61 százalékos mutatója furcsának tűnik, mivel sok helyről lehetett hallani, hogy a bezártság miatti rossz hangulatukon sokan az internetes vásárlásaikkal enyhítettek. A tankolásnál 45 százalékkal csökkent a kártyahasználat.
A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt az Erste azt prognosztizálja, hogy a hitelkereslet az idei év egészében 15-50 százalékkal fog visszaesni. Ezen belül a fogyasztási hiteleké a legjobban, 50 százalékkal, a jelzáloghiteleké 30, a babaváróé 15 százalékkal. Fényt jelenthet az alagút végén, hogy néhány héttel ezelőtt a bank vezetői még pesszimistábbak voltak.
Az Erste is elindult az NHP Hajrá hiteleinek nyújtásával április 30-án, évi 2,5 százalékos fix kamattal kínálja azokat a kis- és középvállalkozásoknak, három napon belüli elbírálást ígérve. Ügyfeleik vonzónak találják a futamidő 20 évre való duplázódását, valamint azt, hogy az igényelhető maximális hitelösszeg 20 millió forintra bővült. De ami igazán bejön nekik, az az, hogy az eredeti NHP-programmal szemben a Hajrával ki lehet váltani a korábban, kedvezőtlenebb feltételekkel felvett hiteleket. Az Erste úgy becsüli, hogy körülbelül 110 milliárd forintnyi hitelt cserélhetnek le a Magyar Nemzeti Bank által biztosított új finanszírozási formára, ebből 43 milliárd lehet beruházási, 40 milliárd rulírozó, 29 milliárd pedig forgóeszközt finanszírozó.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
