Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Nomen est omen. Öt éve az Erste Banknak – neve német jelentéséhez hűen – elsőként sikerült az Orbán-kormánytól az összes hazai bank számára kedvező feltételeket kicsikarnia, aminek előnyeit természetesen az ügyfelek is élvezhették. Most hasonló tettre lenne szükség: folynak a tárgyalások a tranzakciós illeték eltörlésére a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség között. Utóbbi alelnökeként Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója hisz abban, hogy e tétel megszüntetése a kormányzat és a bankok mellett az ügyfelek számára is előnyös lenne, így ugyanis akár jóval kevesebbe kerülnének a pénzintézeti szolgáltatások.

Az interjú a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg. 

A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>

Március 2-től az egyik bankból a másikba indított, legfeljebb tízmillió forintos átutalásoknak néhány másodperc alatt célba kell érniük. Minden rendben lesz az azonnali fizetési rendszerrel?

– Mi készen állunk. Persze az informatikában sosincs százszázalékos garancia. Az azonnali fizetési rendszer a magyar bankszektor valaha volt egyik legnagyobb projektje, a pénzintézetek közel negyvenmilliárd forintot költöttek a szükséges fejlesztésekre, a bankok munkatársai pedig több százezer munkaórát fordítottak a kapcsolódó feladatokra. A rendszer sikeres elindításában, működésében a bankok is érdekeltek, hiszen az azonnal teljesülő utalások alternatívát jelentenek a készpénzhasználattal szemben. Így a hétvégén is ki tudom fizetni a használt autót átutalással, amikor átadják a kulcsot, ott a pénz a számlán. A készpénz aránya túl magas Magyarországon a fizetési forgalomban, ami nemcsak a szürke- és feketegazdaságot erősíti, de az állam, sőt a nemzetgazdaság számára is jelentősebb kiadásokkal jár. Mindenki érdekelt tehát az azonnali fizetési rendszer sikerében. A folyamatban lévő tesztek, illetve az eddigi visszajelzések alapján minden szolgáltató készen lesz március másodikára.

A villámgyors átutalások mellett hoz más előnyöket is az azonnali fizetési rendszer az ügyfelek számára? Például olcsóbbá, ad absurdum ingyenessé válhatnak a számlacsomagok, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárásként meg is fogalmazta?

– Az azonnali fizetési rendszer fontos katalizátorszerepet is betölt, a bankok ehhez kapcsolódóan egy sor egyéb fejlesztést is végrehajtottak. Az Erste ügyfelei például találkozhatnak majd a „request to pay”-jel, magyarul a fizetési kérelemmel, ami a bankon belüli tranzakciók esetében az azonnali fizetéssel csaknem egy időben elindul, és biztos vagyok abban, hogy hamarosan más pénzintézetekkel is működni fog. A fizetési kérelemnél a kedvezményezett, például egy közműszolgáltató jelzi a fizető fél, vagyis ebben az esetben az ügyfele felé, hogy pénzt, közműdíjat vár tőle. A fizető félnek kell jóváhagynia a tranzakciót. Ugyanakkor van néhány olyan kötelező elem is, amelyet bevezet a bankszektor az új rendszerrel párhuzamosan: ilyen a másodlagos azonosítás, vagyis az, hogy nem kell tudnunk a számlaszámot, a magánpartnerünk e-mail címe, adóazonosítója vagy a telefonszáma, míg a cégeknél az adószám is elegendő lehet ahhoz, hogy neki utaljunk. Az új szolgáltatásoknak és a stabil bankrendszernek azonban megvan az ára is. Az az étterem, amelyik a beszerzési árai alatt adja a menüt, becsődöl, vagy romlott húst ad a vendégnek. Nincs ingyenebéd, és nem lehet ingyen bankolni sem. Ez szolgáltatás, aminek megvan az ára, arról lehet vitatkozni, hogy ez magas, vagy alacsony. Ám azt tegyük hozzá, hogy az árat nemcsak a bankok hatékonysága, hanem a szolgáltatást terhelő adók is meghatározzák. Ma egy átlagos ügyfél után csak tranzakciós illeték formájában befizetünk számlánként a költségvetésbe tízezer forintot évente. Ezen túl az ügyfelek számára ingyenes, havi százötvenezer forint készpénzfelvétel után havi kilencszáz forinttal gazdagítják a pénzintézetek a központi büdzsét. Természetesen az Erste is dolgozik csomagáras terméken az azonnali fizetés indulásához közeli bevezetéssel, mellyel tesztelni szeretnénk a fogyasztói preferenciákat. Új, digitális platformunk, a George bevezetéséhez igazodva kifejezetten a digitálisan bankolókat megszólító csomagáras terméket tervezünk bevezetni.

A bankok régóta hangoztatott vágya, hogy legalább az elektronikus lakossági tranzakciók utáni illetéket töröljék el, és szüntessék meg az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. Tárgyalnak is erről a Pénzügyminisztériummal. Van remény a megállapodásra?

– Ahhoz, hogy az adózási környezet ne korlátozza a banki csomagárazás megvalósítását, a lakossági tranzakciók esetében el kellene törölni az illetéket. Ez éves szinten 10–15 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek, a már több mint 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány csökkenése ugyanakkor akár 400–500 milliárd forint megtakarítást is eredményezhetne a nemzetgazdaság egészének. Folynak az egyeztetések a szaktárca és a Magyar Bankszövetség között, hiszünk abban, hogy az elektronikus lakossági tranzakciók utáni illeték eltörlése minden érintett – az ügyfelek, a kormányzat és a bankok – számára is előnyös lenne.

Még mindig kardoznak a kormánnyal, noha immár öt éve annak, hogy anyabankjuknak, az osztrák Erste Bank AG-nek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal karöltve, tizenöt százalékos Erste-részesedésért cserébe sikerült a hazai bankszektor egésze számára kedvező feltételeket – a bankadó csökkentése, állami többségi banki tulajdonok leépítése, a bankoknak egyoldalú veszteséget hozó intézkedések mellőzése – kialkudnia. Nem csalódott?

– A pénzügyi szolgáltatások szabályozásánál három, sok szempontból ellenérdekelt félnek kell közös nevezőre jutni: a kormányt képviselő Pénzügyminisztériumnak, a felügyeleti szerepkört is betöltő MNB-nek, valamint a hitelintézetek érdekeit képviselő Bankszövetségnek. Az esetenként eltérő érdekek természetesen konfliktusokat eredményezhetnek, de a korábban számottevő nézetkülönbséggel terhelt kapcsolat az öt évvel ezelőtti Erste–EBRD–magyar állam közötti megállapodás óta gyökeresen megváltozott, és jóval konstruktívabbá vált. Az elmúlt időszakban az MNB-vel és a kormánnyal együttműködve olyan, nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó programokat vezettünk be, amelyek win-win szituációt eredményeztek az érintett feleknél. A gazdaság növekedését segítette a hitelezés élénkülése, ami persze a bankok mérlegfőösszegének bővülésével is járt, ám emiatt a csökkenő bankadó ellenére is többletbevételre tett szert a költségvetés. Mindeközben sikerrel vezettünk be olyan gazdaságpolitikai vagy társadalompolitikai szempontok miatt támogatott termékeket, mint a babaváró hitel, a CSOK vagy éppen a Növekedési Hitelprogram.

Ha már ez utóbbit említette, kétségtelenül se szeri, se száma a kis- és középvállalkozásoknak kínált kedvezményes forrásoknak. Ilyen körülmények közepette mennyire rúghat labdába egy bank, mivel tudja magánál tartani, még inkább magához csábítani a kkv-kat?

– Eleinte én is szkeptikus voltam az NHP-val szemben, de el kell ismerni, hogy ez indította be újra a vállalati hitelezést. Ezek a programok ma már az üzletpolitikánk részei, az NHP Fix pedig felkészít minket egy olyan időszakra, amikor esetleg máshogy teljesít a gazdaság, mint most. A kkv-szektor hitelezése az elmúlt időszakban két számjegyű növekedést ért el, a bővülés erős és egészséges, a nem teljesítő hitelek aránya rendkívül alacsony, alig egy százalék körüli. A vállalkozások adóssága Magyarországon jelenleg a GDP tizennégy százaléka, míg Lengyelországban tizenhét, Szlovákiában és Csehországban húsz, Ausztriában negyven százalék. Van még tehát bőven mozgástér, a két számjegyű növekedés a következő években is fenntartható. Ám mindemellett is jelentős a verseny a jó, finanszírozható ügyfelekért, és ma már nem elég az alacsony hitelkamat, a gyors és rugalmas ügyintézés. Az Erste Bank is mind több olyan szolgáltatást kínál mikro-, kis- és közepes vállalati ügyfelei számára, amelyek a napi működés egyéb területein jelentenek segítséget, legyen szó a számlázásról, üzletszerzésről, új piacok, ügyfelek felkutatásáról.

Jelasity Radován (Fotó: Bánkuti András)

S ebben mekkora kihívást jelentenek a fintech-cégek? Sok bankár tekint rájuk veszélyes versenytársként, mondván, náluk jóval olcsóbban tudják kínálni az elektronikus fizetési szolgáltatásokat – erre már vannak is példák –, ami persze az ügyfeleknek kedvező. Ön is így gondolja, és mit tesznek azért, hogy az ügyfeleiket megtartsák?

– Az Erste Bank tavaly ünnepelte megalapításának kétszáz éves évfordulóját. Az elmúlt két évszázadban eléggé sok minden átalakult, a pénzügyek intézése is. Ez a bank sikeresen alkalmazkodott a változó világhoz, és igyekszik most is tartani a lépést. A fintech-vállalkozásokra kevésbé konkurensként tekintünk, inkább a lehetséges partnert látjuk bennük, az együttműködés lehetőségeit keressük. A fintech-cégeknek hiányzik a bankok többmilliós adatbázisa, viszont nem kell a nagy, kiépített IT-struktúrákkal bíbelődniük, hanem jöhetnek az eredeti javaslataikkal. Ez adta nekünk az ötletet a tavaly ősszel megrendezett, Bankspiration nevű rendezvényünkhöz, amelyre olyan, az alaptevékenységünkhöz jól illeszthető, az ügyfeleink számára releváns és differenciáló megoldást kínáló nemzetközi fintecheket hívtunk meg, amelyek tevékenysége szorosan kapcsolódhat a középtávú, konkrét üzleti céljainkhoz. Találtunk is egy olyan céget, amellyel rövid időn belül szeretnénk elindítani az együttműködést. Mindemellett természetesen házon belül is folyamatosan fejlesztjük a szolgáltatásainkat. Ezek egy része az ügyfelek számára kevéssé látványos, például a backoffice-hoz kapcsolódó projekt, de folyamatosan jelenünk meg a digitalizáció nyújtotta előnyöket kihasználó új szolgáltatásokkal is. Szeretjük a tiszta versenyt is. Ma a külföldi fintechnek nevezett pénzügyi szolgáltatók azért is tudnak olcsóbban működni bizonyos területeken a magyarországi bankoknál, mert nem fizetik az itteni kötelező adókat, jelesül a tranzakciós illetéket, nem alkalmazzák a bankszektortól elvárt adatvédelmi és egyéb előírásokat, nem tartanak fenn fiókhálózatot, nem foglalkoznak költséges, kevésbé profitábilis területekkel, és nem ellenőrzi őket az MNB.

Túl vagyunk a Brexiten. Mit érezhetnek meg ebből a magyar banki ügyfelek?

– A Brexittel az Európai Unió egyik meghatározó tagja, egyúttal jelentős befizető országa távozott a közösségből. Ennek eredményeként vélhetően felgyorsul, még hangsúlyosabbá válik a már egyébként is megfigyelhető tendencia, hogy a visszatérítendő források mind nagyobb szerephez jutnak, míg a vissza nem térítendő támogatások szerepe csökken. Míg az utóbbiak nem versenyeztek a banki hitellel, a visszatérítendő források azzal hasonló elven működnek, így konkurenciát jelentenek a hitelintézetek számára. Ez a verseny további erősödését, még jobb, még teljesebb körű szolgáltatásokat hoz magával, amiből a magyar banki ügyfelek is profitálnak.

Az viszont kellemetlen lenne a számukra, ha – alapvetően költségtakarékossági célból – megvalósulna az MNB azon kívánsága, hogy csak a Magyar Államkincstárban és a postahivatalokban lehessen állampapírokat vásárolni, a bankfiókokban nem. Ezzel akár négyötödével is visszaeshetne az értékesítési helyek száma, az elektronikus értékesítés pedig még nem acélos, és sokak számára nem is alternatíva, nem véletlenül nyomtatják ki a Magyar Állampapír Pluszt is. Tudnak egyáltalán a bankok lobbizni azért, hogy ők is értékesíthessenek állampapírt a jövőben? S van már B tervük arra, mi lesz, ha elveszítik ezt a bizniszt?

– Az értékpapírszámla-vezetési díjak jelenleg 0,4–0,7 százalék között alakulnak a piacon, amelyből 0,11 a Befektetővédelmi Alapba, a korábbi brókerbotrányok miatt fizetett hozzájárulás. A bankszektornak nem volt köze ezekhez a botrányokhoz, mégis fizetünk, most pedig azt is rajtunk kérik számon, hogy emiatt miért magasak az értékpapírszámla-vezetési díjak. Amint ezek a költségek kifutnak, a számlavezetési díjak is csökkennek. Az értékesítési csatornák esetleges korlátozása ráadásul éppen a pénzügyileg kevésbé tudatos ügyfeleket hozná nehezebb helyzetbe, ők kevésbé lennének nyitottak egy ilyen változására.

Csabai Károly

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Megírtuk hogy kellene, fel is pörgetné a zöld finanszírozást az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 12:19
Nagyobb sebességre akarja ösztönözni a kereskedelmi bankokat az MNB a zöld finanszírozásban. Egy most megjelent vitairatában a megújulóenergia-termelésre vonatkozó banki lehetőségeket és kihívásokat tárja fel – rímelve lapunk legutóbbi cikkére, amiben képet adtunk a hazai ingatlanállomány állapotáról és felvázoltuk a hazai Zöld Biznisz potenciálját.
Pénzügyi szektor Immár tény, hogy Mészáros Lőrincék alkuszcége a Takarékbanknak dolgozik
Privátbankár.hu | 2021. január 19. 14:50
Az elmúlt években a biztosítási alkuszok piacán gőzerővel nyomuló, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. A 75 százalékos tulajdonában lévő HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft. stratégiai partnerséget kötött a Takarékbankkal – amely egyébként tavaly május óta a kft egynegyednyi üzletrészének is a birtokosa –, mely alapján 2021. január 6-a óta már elérhető a biztosítási termékek széles palettája a Takarékbank fiókhálózatában.
Pénzügyi szektor Az MNB és Mészáros Lőrinc cégének levelei felzaklatták a biztosítási alkuszokat
Csabai Károly | 2021. január 16. 17:15
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
Pénzügyi szektor Még közelebb kerültünk a gigabank elindulásához
Privátbankár.hu | 2020. december 31. 09:09
Kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. a banki papírokra.
Pénzügyi szektor Sorvezetőt küld a bankoknak az MNB több fontos új szabályról
Privátbankár.hu | 2020. december 28. 13:34
A hazai bankokat érintő több fontos döntésről és szabályról tájékoztatót küld a Magyar Nemzeti Bank az érintetteknek.
Pénzügyi szektor Bankárélet a pandémia alatt: valaki rászokott a kerékpárra, más Rúzsa Magdival publikált receptkönyvet
Csabai Károly | 2020. december 27. 06:34
A koronavírus-járvány miatt számos hobbinknak, kedvenc szórakozásunknak sem hódolhatunk. Nem járhatunk például úszni, terembe kosarazni, vagy squasholni, most télen pedig síelni, de moziba vagy színházba sem. A hazai bankok, hitelintézetek vezetőinél érdeklődtünk, ők hogyan vészelik át e nehéz napokat, van-e olyan tevékenységük, amelyeket nem űzhetnek, s a kényszer szülte helyzetben belevágtak-e esetleg másba.
Pénzügyi szektor Már működik a Magyar Bankholding Zrt.
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 16. 07:17
Ténylegesen is elindult a működés, azaz létrejött Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
Friss
hírlevél