BUX
37 317.04
+3.75%
+1 350.00
OTP
11 390.00
+5.46%
+590.00
MOL
2 012.00
+5.01%
+96.00
RICHTER
6 770.00
+1.80%
+120.00
MTELEKOM
394.00
-0.38%
-1.00
 
2020. április 13. 19:00

Nomen est omen. Öt éve az Erste Banknak – neve német jelentéséhez hűen – elsőként sikerült az Orbán-kormánytól az összes hazai bank számára kedvező feltételeket kicsikarnia, aminek előnyeit természetesen az ügyfelek is élvezhették. Most hasonló tettre lenne szükség: folynak a tárgyalások a tranzakciós illeték eltörlésére a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség között. Utóbbi alelnökeként Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója hisz abban, hogy e tétel megszüntetése a kormányzat és a bankok mellett az ügyfelek számára is előnyös lenne, így ugyanis akár jóval kevesebbe kerülnének a pénzintézeti szolgáltatások.

Az interjú a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg. 

A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>

Március 2-től az egyik bankból a másikba indított, legfeljebb tízmillió forintos átutalásoknak néhány másodperc alatt célba kell érniük. Minden rendben lesz az azonnali fizetési rendszerrel?

– Mi készen állunk. Persze az informatikában sosincs százszázalékos garancia. Az azonnali fizetési rendszer a magyar bankszektor valaha volt egyik legnagyobb projektje, a pénzintézetek közel negyvenmilliárd forintot költöttek a szükséges fejlesztésekre, a bankok munkatársai pedig több százezer munkaórát fordítottak a kapcsolódó feladatokra. A rendszer sikeres elindításában, működésében a bankok is érdekeltek, hiszen az azonnal teljesülő utalások alternatívát jelentenek a készpénzhasználattal szemben. Így a hétvégén is ki tudom fizetni a használt autót átutalással, amikor átadják a kulcsot, ott a pénz a számlán. A készpénz aránya túl magas Magyarországon a fizetési forgalomban, ami nemcsak a szürke- és feketegazdaságot erősíti, de az állam, sőt a nemzetgazdaság számára is jelentősebb kiadásokkal jár. Mindenki érdekelt tehát az azonnali fizetési rendszer sikerében. A folyamatban lévő tesztek, illetve az eddigi visszajelzések alapján minden szolgáltató készen lesz március másodikára.

A villámgyors átutalások mellett hoz más előnyöket is az azonnali fizetési rendszer az ügyfelek számára? Például olcsóbbá, ad absurdum ingyenessé válhatnak a számlacsomagok, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárásként meg is fogalmazta?

– Az azonnali fizetési rendszer fontos katalizátorszerepet is betölt, a bankok ehhez kapcsolódóan egy sor egyéb fejlesztést is végrehajtottak. Az Erste ügyfelei például találkozhatnak majd a „request to pay”-jel, magyarul a fizetési kérelemmel, ami a bankon belüli tranzakciók esetében az azonnali fizetéssel csaknem egy időben elindul, és biztos vagyok abban, hogy hamarosan más pénzintézetekkel is működni fog. A fizetési kérelemnél a kedvezményezett, például egy közműszolgáltató jelzi a fizető fél, vagyis ebben az esetben az ügyfele felé, hogy pénzt, közműdíjat vár tőle. A fizető félnek kell jóváhagynia a tranzakciót. Ugyanakkor van néhány olyan kötelező elem is, amelyet bevezet a bankszektor az új rendszerrel párhuzamosan: ilyen a másodlagos azonosítás, vagyis az, hogy nem kell tudnunk a számlaszámot, a magánpartnerünk e-mail címe, adóazonosítója vagy a telefonszáma, míg a cégeknél az adószám is elegendő lehet ahhoz, hogy neki utaljunk. Az új szolgáltatásoknak és a stabil bankrendszernek azonban megvan az ára is. Az az étterem, amelyik a beszerzési árai alatt adja a menüt, becsődöl, vagy romlott húst ad a vendégnek. Nincs ingyenebéd, és nem lehet ingyen bankolni sem. Ez szolgáltatás, aminek megvan az ára, arról lehet vitatkozni, hogy ez magas, vagy alacsony. Ám azt tegyük hozzá, hogy az árat nemcsak a bankok hatékonysága, hanem a szolgáltatást terhelő adók is meghatározzák. Ma egy átlagos ügyfél után csak tranzakciós illeték formájában befizetünk számlánként a költségvetésbe tízezer forintot évente. Ezen túl az ügyfelek számára ingyenes, havi százötvenezer forint készpénzfelvétel után havi kilencszáz forinttal gazdagítják a pénzintézetek a központi büdzsét. Természetesen az Erste is dolgozik csomagáras terméken az azonnali fizetés indulásához közeli bevezetéssel, mellyel tesztelni szeretnénk a fogyasztói preferenciákat. Új, digitális platformunk, a George bevezetéséhez igazodva kifejezetten a digitálisan bankolókat megszólító csomagáras terméket tervezünk bevezetni.

A bankok régóta hangoztatott vágya, hogy legalább az elektronikus lakossági tranzakciók utáni illetéket töröljék el, és szüntessék meg az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. Tárgyalnak is erről a Pénzügyminisztériummal. Van remény a megállapodásra?

– Ahhoz, hogy az adózási környezet ne korlátozza a banki csomagárazás megvalósítását, a lakossági tranzakciók esetében el kellene törölni az illetéket. Ez éves szinten 10–15 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek, a már több mint 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány csökkenése ugyanakkor akár 400–500 milliárd forint megtakarítást is eredményezhetne a nemzetgazdaság egészének. Folynak az egyeztetések a szaktárca és a Magyar Bankszövetség között, hiszünk abban, hogy az elektronikus lakossági tranzakciók utáni illeték eltörlése minden érintett – az ügyfelek, a kormányzat és a bankok – számára is előnyös lenne.

Még mindig kardoznak a kormánnyal, noha immár öt éve annak, hogy anyabankjuknak, az osztrák Erste Bank AG-nek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal karöltve, tizenöt százalékos Erste-részesedésért cserébe sikerült a hazai bankszektor egésze számára kedvező feltételeket – a bankadó csökkentése, állami többségi banki tulajdonok leépítése, a bankoknak egyoldalú veszteséget hozó intézkedések mellőzése – kialkudnia. Nem csalódott?

– A pénzügyi szolgáltatások szabályozásánál három, sok szempontból ellenérdekelt félnek kell közös nevezőre jutni: a kormányt képviselő Pénzügyminisztériumnak, a felügyeleti szerepkört is betöltő MNB-nek, valamint a hitelintézetek érdekeit képviselő Bankszövetségnek. Az esetenként eltérő érdekek természetesen konfliktusokat eredményezhetnek, de a korábban számottevő nézetkülönbséggel terhelt kapcsolat az öt évvel ezelőtti Erste–EBRD–magyar állam közötti megállapodás óta gyökeresen megváltozott, és jóval konstruktívabbá vált. Az elmúlt időszakban az MNB-vel és a kormánnyal együttműködve olyan, nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó programokat vezettünk be, amelyek win-win szituációt eredményeztek az érintett feleknél. A gazdaság növekedését segítette a hitelezés élénkülése, ami persze a bankok mérlegfőösszegének bővülésével is járt, ám emiatt a csökkenő bankadó ellenére is többletbevételre tett szert a költségvetés. Mindeközben sikerrel vezettünk be olyan gazdaságpolitikai vagy társadalompolitikai szempontok miatt támogatott termékeket, mint a babaváró hitel, a CSOK vagy éppen a Növekedési Hitelprogram.

Ha már ez utóbbit említette, kétségtelenül se szeri, se száma a kis- és középvállalkozásoknak kínált kedvezményes forrásoknak. Ilyen körülmények közepette mennyire rúghat labdába egy bank, mivel tudja magánál tartani, még inkább magához csábítani a kkv-kat?

– Eleinte én is szkeptikus voltam az NHP-val szemben, de el kell ismerni, hogy ez indította be újra a vállalati hitelezést. Ezek a programok ma már az üzletpolitikánk részei, az NHP Fix pedig felkészít minket egy olyan időszakra, amikor esetleg máshogy teljesít a gazdaság, mint most. A kkv-szektor hitelezése az elmúlt időszakban két számjegyű növekedést ért el, a bővülés erős és egészséges, a nem teljesítő hitelek aránya rendkívül alacsony, alig egy százalék körüli. A vállalkozások adóssága Magyarországon jelenleg a GDP tizennégy százaléka, míg Lengyelországban tizenhét, Szlovákiában és Csehországban húsz, Ausztriában negyven százalék. Van még tehát bőven mozgástér, a két számjegyű növekedés a következő években is fenntartható. Ám mindemellett is jelentős a verseny a jó, finanszírozható ügyfelekért, és ma már nem elég az alacsony hitelkamat, a gyors és rugalmas ügyintézés. Az Erste Bank is mind több olyan szolgáltatást kínál mikro-, kis- és közepes vállalati ügyfelei számára, amelyek a napi működés egyéb területein jelentenek segítséget, legyen szó a számlázásról, üzletszerzésről, új piacok, ügyfelek felkutatásáról.

Jelasity Radován (Fotó: Bánkuti András)

S ebben mekkora kihívást jelentenek a fintech-cégek? Sok bankár tekint rájuk veszélyes versenytársként, mondván, náluk jóval olcsóbban tudják kínálni az elektronikus fizetési szolgáltatásokat – erre már vannak is példák –, ami persze az ügyfeleknek kedvező. Ön is így gondolja, és mit tesznek azért, hogy az ügyfeleiket megtartsák?

– Az Erste Bank tavaly ünnepelte megalapításának kétszáz éves évfordulóját. Az elmúlt két évszázadban eléggé sok minden átalakult, a pénzügyek intézése is. Ez a bank sikeresen alkalmazkodott a változó világhoz, és igyekszik most is tartani a lépést. A fintech-vállalkozásokra kevésbé konkurensként tekintünk, inkább a lehetséges partnert látjuk bennük, az együttműködés lehetőségeit keressük. A fintech-cégeknek hiányzik a bankok többmilliós adatbázisa, viszont nem kell a nagy, kiépített IT-struktúrákkal bíbelődniük, hanem jöhetnek az eredeti javaslataikkal. Ez adta nekünk az ötletet a tavaly ősszel megrendezett, Bankspiration nevű rendezvényünkhöz, amelyre olyan, az alaptevékenységünkhöz jól illeszthető, az ügyfeleink számára releváns és differenciáló megoldást kínáló nemzetközi fintecheket hívtunk meg, amelyek tevékenysége szorosan kapcsolódhat a középtávú, konkrét üzleti céljainkhoz. Találtunk is egy olyan céget, amellyel rövid időn belül szeretnénk elindítani az együttműködést. Mindemellett természetesen házon belül is folyamatosan fejlesztjük a szolgáltatásainkat. Ezek egy része az ügyfelek számára kevéssé látványos, például a backoffice-hoz kapcsolódó projekt, de folyamatosan jelenünk meg a digitalizáció nyújtotta előnyöket kihasználó új szolgáltatásokkal is. Szeretjük a tiszta versenyt is. Ma a külföldi fintechnek nevezett pénzügyi szolgáltatók azért is tudnak olcsóbban működni bizonyos területeken a magyarországi bankoknál, mert nem fizetik az itteni kötelező adókat, jelesül a tranzakciós illetéket, nem alkalmazzák a bankszektortól elvárt adatvédelmi és egyéb előírásokat, nem tartanak fenn fiókhálózatot, nem foglalkoznak költséges, kevésbé profitábilis területekkel, és nem ellenőrzi őket az MNB.

Túl vagyunk a Brexiten. Mit érezhetnek meg ebből a magyar banki ügyfelek?

– A Brexittel az Európai Unió egyik meghatározó tagja, egyúttal jelentős befizető országa távozott a közösségből. Ennek eredményeként vélhetően felgyorsul, még hangsúlyosabbá válik a már egyébként is megfigyelhető tendencia, hogy a visszatérítendő források mind nagyobb szerephez jutnak, míg a vissza nem térítendő támogatások szerepe csökken. Míg az utóbbiak nem versenyeztek a banki hitellel, a visszatérítendő források azzal hasonló elven működnek, így konkurenciát jelentenek a hitelintézetek számára. Ez a verseny további erősödését, még jobb, még teljesebb körű szolgáltatásokat hoz magával, amiből a magyar banki ügyfelek is profitálnak.

Az viszont kellemetlen lenne a számukra, ha – alapvetően költségtakarékossági célból – megvalósulna az MNB azon kívánsága, hogy csak a Magyar Államkincstárban és a postahivatalokban lehessen állampapírokat vásárolni, a bankfiókokban nem. Ezzel akár négyötödével is visszaeshetne az értékesítési helyek száma, az elektronikus értékesítés pedig még nem acélos, és sokak számára nem is alternatíva, nem véletlenül nyomtatják ki a Magyar Állampapír Pluszt is. Tudnak egyáltalán a bankok lobbizni azért, hogy ők is értékesíthessenek állampapírt a jövőben? S van már B tervük arra, mi lesz, ha elveszítik ezt a bizniszt?

– Az értékpapírszámla-vezetési díjak jelenleg 0,4–0,7 százalék között alakulnak a piacon, amelyből 0,11 a Befektetővédelmi Alapba, a korábbi brókerbotrányok miatt fizetett hozzájárulás. A bankszektornak nem volt köze ezekhez a botrányokhoz, mégis fizetünk, most pedig azt is rajtunk kérik számon, hogy emiatt miért magasak az értékpapírszámla-vezetési díjak. Amint ezek a költségek kifutnak, a számlavezetési díjak is csökkennek. Az értékesítési csatornák esetleges korlátozása ráadásul éppen a pénzügyileg kevésbé tudatos ügyfeleket hozná nehezebb helyzetbe, ők kevésbé lennének nyitottak egy ilyen változására.

Csabai Károly

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Pénzügyi szektor Új 100 forintos jön
Privátbankár.hu / MTI | 2020. június 3. 17:09
Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú érmék, a jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni.
Pénzügyi szektor Tetemes profittal zárta első negyedévét az MKB
Privátbankár.hu | 2020. május 27. 10:24
A Budapesti Értéktőzsdén közzétett gyorsjelentése szerint 7,9 milliárd forintos adózás utáni profitot ért el, ami több mint a háromszorosa az előző év azonos időszakáénak. Bruttó bevétele pedig a másfélszerese lett a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal egyesülni készülő Mészáros Lőrinc-érdekeltségnek.
Pénzügyi szektor Hivatalos: egyesül egymással a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank
Privátbankár.hu | 2020. május 26. 17:36
Alig tizenegy nappal azt követően, hogy az MKB és a Takarékbank kinyilvánította egyesülési szándékát, most a Budapest Bank kürtölte világgá, hogy ő is csatlakozik, így a szükséges engedélyek megszerzését követően a három hitelintézet egyfajta szuperbankot alkotva lehet a bankrendszer második legnagyobb szereplője, egyúttal a kihívója az OTP-nek. 
Pénzügyi szektor Szerepcsere a Magyar Bankszövetség élén
Privátbankár.hu | 2020. május 22. 13:04
A mai tisztújító ülésen 2023-ig kapott megbízatást Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Az eddigi elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója alelnökként tevékenykedik tovább. 
Pénzügyi szektor Felére csökkent a K&H nyeresége a koronavírus miatt
Privátbankár.hu | 2020. május 21. 13:38
Ám első negyedévi eredménye még így is 6,5 milliárd forintos nyereséget mutatott.
Pénzügyi szektor Történelmi mélyponton a vagyontranszfer
Privátbankár.hu | 2020. május 20. 13:30
Az elmúlt 30 évben soha nem volt olyan alacsony mértékű a vagyontranszfer Magyarországon, mint 2020-ban. Éves szinten 100 milliárd forintnál is kevesebb privát pénzt áramoltat át a határokon a gazdasági elit. Ez az összeg a csúcson, 2012-ben megközelíthette a 400 milliárd forintot is.
Pénzügyi szektor Nincs megállás, tovább nőtt a lakosság eladósodottsága
Privátbankár.hu | 2020. május 13. 17:27
Az MNB szerdán közzétett adatai szerint a koronavírus nem vetette vissza a hitelfelvételi kedvet, hiszen mind a lakosság, mind a vállalatok hitelállománya bővült.
Pénzügyi szektor Könyvajánló: A társadalom legfontosabb technológiájának múltja és jelene
Privátbankár.hu | 2020. május 12. 18:44
A pénzteremtés vágya és mítosza szinte egyidős az emberiséggel. Hogyan keletkezik a pénz, hogyan lehet hozzájutni, és mi adja a valós értékét? Peet van Biljon és Alexandra Reed Lajoux „Pénzteremtés” című könyve áttöri a hagyományos, a pénzt elsősorban gazdasági és gazdálkodási szempontból értelmező megközelítéseket, és széles körű áttekintést ad a fizetőeszközt életre hívó társadalmi szükségletekről is. Mindezt a pénzügyi technológiák legújabb fejleményeinek tükrében teszi, ideértve a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a készpénzmentes jövő vízióját, felhívva egyúttal a figyelmet az ezekkel kapcsolatos tévhitekre is. Könyvajánló.
Pénzügyi szektor Megszűnt egy hazai pénzintézet
Csabai Károly | 2020. május 12. 17:26
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018 januárjától végelszámolás alatt állt CIB Faktor Zrt.-t törölte a cégjegyzékből – derül ki a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. tájékoztatásából. Ennek oka, hogy a CIB még évekkel ezelőtt úgy döntött, a saját berkein belül végzi e tevékenységet.
Pénzügyi szektor Küszöbön az újabb svájcifrank-sokk?
Káncz Csaba | 2020. május 11. 13:27
Lehet, hogy hamarosan egy újabb, a 2015-öshöz hasonló frank-sokkal lep meg bennünket az össztűz alá került svájci jegybank? Ha körülnézünk jelenlegi, felfordult világunkban, ez bizony nem elképzelhetetlen. Káncz Csaba jegyzete.
Friss
hírlevél