Egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot a koronavírus-járvány, ez pedig nehéz helyzetbe hozta a vállalkozások nagy részét. A járvány elleni védekezés érdekében bevezetett kijárási korlátozások, gyárleállások, üzemszünetek miatt csökkenő fogyasztás miatt számos vállalkozás bevétele csökkent, ez pedig készpénzkiesést eredményezett. Egyre több cég fizet késedelmesen, ez pedig növeli a fizetésképtelenség kockázatát. Bár még közel sincs vége a koronavírus-járványnak és annak negatív gazdasági hatásai nehezen számszerűsíthetőek, a vírus jelentős átalakulást hozott világ- és Európa-szerte - áll a magyar piacon is aktív, nemzetközi hitelbiztosító, a Coface legfrissebb elemzésében.
Megelőző intézkedések
Magyarországon az év első öt hónapjában - az előző év azonos időszakához képest - 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, miközben a végelszámolásoké 45 százalékkal emelkedett. A hitelbiztosító szakértői szerint egyelőre korai lenne a végelszámolások számának emelkedését teljes egészében a járványhatásra fogni, pontosabbat csak a következő hónapok eredményei alapján lehet majd mondani. Az viszont biztos, hogy a vállalkozásoknak a tavalyihoz képest sokkal kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben kell megküzdeniük a koronaválsággal.
Tompítható a járványhatás
A Coface elemzése szerint számos magyarországi cég fenntarthatatlannak látja az üzleti helyzetét, ez pedig növeli az üzleti szférában a fizetésképtelenségi kockázatokat. 2020 egészében két számjegyű növekedés várható a fizetésképtelenségi eljárások számában. Ugyanakkor a hitelbiztosító szakértői szerint lényeges, hogy a gazdaság- és adósvédelmi lépések, köztük a hitelmoratórium bevezetése nélkül még nagyobb ütemben növekedne a fizetésképtelenségi eljárások száma.
A Coface szakértői szerint a magyarországi üzleti szféra számára fontos intézkedés, hogy megváltoztak a fizetésképtelenségre, felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályok. Szintén tompíthatja a negatív hatásokat a hivatalból történő törlési és kényszertörlési eljárások ideiglenes felfüggesztése, ez időt adhat a vállalkozásoknak arra, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget.
Nehéz helyzet, kitekintéssel és kockázatokkal
Ugyanakkor jelentős kockázatokkal is számolnia kell a magyarországi vállalkozásoknak elsősorban azért, mert a külső piacoknak kitett, nyitott gazdaságról van szó, tehát a külföldi környezet jelentősen befolyásolhatja a magyar GDP alakulását. Márpedig a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a Coface-előrejelzés szerint Németországban – Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerénél – 12 százalékkal nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma a 2020 és 2021 végéig tartó időszakban. Ennél jóval rosszabb helyzetre számítanak a hitelbiztosító elemzői Franciaországban és Olaszországban, ahol 21, illetve 37 százalékos emelkedéssel számolnak a fizetésképtelenségi eljárásoknál.
A magyar vállalkozások szempontjából kedvezőtlen az is, hogy nincs állami garancia a belföldi szállítói hitelekre (ráadásul az export irányok tekintetében sem átfogó megoldás született), miközben több európai országban ezt a járvány hatására a hitelbiztosítókkal szoros együttműködésben bevezették. Ennek eredményeként a külföldi szállítók a magyar partnereiknek könnyebben adnak fizetési kedvezményeket, ezzel csökkentve a kockázatokat, míg a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek, azokkal a külföldi cégekkel szemben, amelyek élhetnek az adott ország állami garanciájával.
A Coface-nál úgy látják, hogy minden országra nézve további kockázatot hordoz a járvány esetleg második hulláma, ha ez bekövetkezik, az újabb keresleti sokkot eredményezhet, ez pedig tovább nehezítheti az európai vállalkozások helyzetét.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
