Súlyos kockázatokra figyelmeztetnek.

Bár Közép- és Kelet-Európa 500 legnagyobb vállalatának árbevétele 2020-ban csökkent, a cégek jól alkalmazkodtak a járványhelyzethez. A térség legnagyobb vállalata továbbra is a lengyel olajmamut, a magyar nagyvállalatok közül csak a Mol és az Audi Hungaria fért bele a TOP 10-be.

A magyar ipar és külkereskedelem számára kiemelten fontos a német autóipari cégek helyzete. Bár a német állam jelentős támogatásokat nyújtott az ottani vállalatoknak, az autóipari cégek egy része nem felelt meg a kritériumoknak, ennek eredményeként 32 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma – derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből. 

Drasztikusan növekedtek a fizetésképtelenségekhez köthető kárigények.

Bár azzal meglepetést okoztak az eurózóna vállalatai, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a fizetésképtelenség terén nem romlott a helyzet 2020-ban, de a következő időszakban változhat a helyzet. A Coface szerint a magyar gazdaságban az építőipar mellett  a szolgáltatási és a ruhaipari szektor is a rizikós ágazatok közé tartozik. 

Miközben a közép-kelet-európai régió ötszáz legnagyobb vállalata 740 milliárd euróra, azaz 5,5 százalékkal növelte árbevételét tavaly, a rangsorban szereplő 73 magyarországi társaság ezt meghaladó, 6,3 százalékos forgalombővülést ért el. A régió harmadik legnagyobb árbevételű vállalata - a lengyelországi PKN Orlen és a csehországi Skoda Auto után - a Mol. A második legjelentősebb forgalmú magyarországi vállalat az Audi Hungaria, amelyet a villamossági termékeket gyártó Legrand követ.

A globális GDP ebben az évben 4,8 százalékkal csökkenhet, jövőre pedig 4,4 százalékos növekedésre van kilátás - derül ki a Coface friss elemzéséből. A hitelbiztosító Magyarországon 6,1 százalékos hanyatlást valószínűsít. A világkereskedelem az idei jelentős, több mint 10 százalékos visszaesés után alig több mint 3,5 százalékos többlet várható. A Coface szakértői arra is rávilágítanak, hogy a járvány miatt a világ több pontján fokozódik a politikai és társadalmi sérülékenység rizikója.  

Magyarországon az idén májusig 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, a végelszámolásoké pedig 45 százalékkal nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb, az európai vállalkozások fizetőképességét vizsgáló elemzéséből.

A koronavírus-járvány miatt az idén 4,4 százalékos világgazdasági visszaesés várható, jövőre viszont 5,1 százalékos növekedésre lehet számítani, ehhez viszont az kell, hogy ne kerüljön sor második járvány hullámra - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A járvány negatív hatásai miatt a hitelkockázatok világszerte fokozódnak, emiatt a tavalyinál sokkal több cég válhat fizetésképtelenné: az Egyesült Államokban például 43 százalékos, Németországban 12 százalékos növekedés várható ezen a téren.

40 százalékos tulajdonrésze volt a Cetelemnek az Auchan-kártyák mögött álló társaságban, de az eddigi többségi tulajdonos most kivásárolja őket.

Bár a régió GDP-bővülése uniós szinten kiemelkedő, a növekedés üteme lassulhat a következő időszakban - derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből, amely szerint a közép- és kelet-európai térségben – ezen belül Magyarországon – tavaly a vállalatok körében csökkent a fizetésképtelenség aránya. Ugyanakkor a romló globális és európai gazdasági környezet kedvezőtlen hatással lehet a fizetésképtelenségi mutatókra is.

Folytatódott a közép- és kelet-európai gazdaság szárnyalása, Magyarország majdnem 5 százalékos, rekordközeli GDP-növekedést ért el.

Ugyan az év kezdetén a sárgamellényesek mozgalma kedvezőtlen hatással volt a francia vállalatok fizetőképességére, a mozgalom erejének alábbhagyása, illetve a gazdaság kitartó növekedése márciusban és áprilisban már pozitívan befolyásolta a fizetésképtelenségi statisztikát.

Az USA-Kína kereskedelmi háború, az autóipar általános nehézségei és a fejlődő gazdaságok lendületvesztése az oka annak, hogy 2019 második negyedévében a lassulás jeleit mutatja a világgazdaság – áll a Coface friss elemzésében.

Tavaly 14 százalékkal kevesebb vállalkozás szűnt meg, mint egy évvel korábban – kiheverték a válságot?

Ezúttal egy kisebb hitelminősítőtől kaptunk jobb osztályzatot.

A munkaerőhiány nem csak a magyar, hanem a régiós országokban is kettős hatást gyakorol a gazdaságra. Egyrészt a bérek emelkedését eredményezi: Magyarországon, Lengyelországban és Romániában például 2010 óta 20-30 százalékkal nőttek a bruttó fizetések, a minimálbérek pedig megduplázódtak. Ugyanakkor a cégeknek egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő munkaerő hiánya.

A Coface hitelbiztosító szerint Magyarország sokkal többet profitálna a független jelölt győzelméből, mint Le Pen-éből.

Nem csak a hitelminősítők értékelik hazánkat: az egyik legnagyobb hitelbiztosító kimozdított a gagyiból, így most elfogadható kockázatú kategóriába kerültünk.

Az elmúlt évben a kelet-közép-európai régió gazdasága összességében 2,5 százalékkal növekedett, a 2013-as 1,3 százalék után; a javulás hozzájárult ahhoz, hogy a térségben a fizetésképtelenségi eljárások száma 0,5 százalékkal csökkent, az előző évi 7 százalékos növekedése után - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzéséből.

Tavaly újabb rekordra, 70 ezerre nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma Kelet-Közép-Európában. Magyarországon 13,5 ezer ilyen eljárás volt.

Tavaly a közép-kelet-európai régióban romló gazdasági környezet miatt - Lettországot, Észtországot és Ukrajnát kivéve - növekedett a fizetésképtelenségi mutató, Magyarországon is csupán három ágazatban javult a helyzet - áll a Coface friss elemzésében, amely szerint a helyzet az idén sem javul.

A Magyarországon is érdekelt Coface-csoport üzemi eredménye 189 millió euró volt 2012-ben, ami 62 százalékos növekedés 2011-hez képest, az adózás utáni nettó nyereség 129 millió eurót tett ki, 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a cég.

A duplájára szeretné növelni az amerikai kis- és középvállalkozások exportját az Egyesült Államok kormánya 2014-ig, a kiviteli tervekben kiemelt célpontként szerepelnek az európai uniós országok, köztük Magyarország is a Coface nemzetközi hitelbiztosító MTI-hez eljuttatott friss elemzése szerint.

Az idei év első félévében 2011 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója jócskán megugrott, országos átlagban 40 százalékkal nőtt. Egyes ágazatok helyzete azonban még inkább ellehetetlenült.

Tavaly általában véve kielégítőek maradtak a kínai vállalatok fizetési szokásai, a szállítói hitelek igénybevételének ugrásszerű emelkedése közepette. Mindez annak ellenére következett be, hogy lassult a gazdasági aktivitás, miután beszüntették az ösztönzőket, szigorították a monetáris politikát és mérséklődött a külföldi kereslet is-derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A vegyipar még mindig az egyik legkevésbé kockázatos ágazatok egyike Magyarországon, a fizetésképtelenségi mutatója sokkal jobb, mint a hazai átlag. A jó adatok ellenére az ágazat is számos problémával küzd: a zsugorodó hazai piaccal, a pénzszűkével, a bizonytalan gazdálkodási, üzleti, szabályozási környezettel. A konvergencia program megszorító intézkedései pedig még jobban megnövelték az ágazat bizonytalansági kockázatait.

Hét ország besorolásán javított, kilencet pedig leminősített tavaszi felülvizsgálata során a Coface nemzetközi hitelbiztosító. Magyarországgal kapcsolatban továbbra is számos bizonytalanság áll fenn, a besorolás azonban ezúttal nem változott. Az exportáló cégeknek azonban érdemes figyelemmel kísérni, mi történik a piacukon - sok pénzük múlhat rajta.

Nem várható radikális változás a közeljövőben a fizetésképtelenségi eljárások számát illetően, így továbbra is marad a vergődés a legtöbb hazai ágazatban. Habár vannak eltérések a szektorok között, összességében a legtöbbjük továbbra is kockázatos. A legsúlyosabb problémák továbbra is az építőiparban és a kereskedelemben vannak.

Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, s együttvéve nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás. Egy friss elemzés szerint idén az első negyedévben összességében közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma; a kormányzati intézkedések sem segítették a kockázatok mérséklődését, és új kockázati elemek is megjelentek.

A hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, de a hazai arány már alacsonyabb mint a régiós átlag. Idén valószínűsíthetően romlik a cégek helyzete az előző évhez képest, bár a nagy európai bizonytalanságok miatt nagyon nehéz előre jelezni az idei folyamatokat.

A kormánypártok kifejezett célja volt a körbetartozás felszámolása, a szakértők szerint ehelyett még a csődtörvénnyel is sok a gond. A beszállítóit ráadásul az állam is egyre nagyobb késedelemmel fizeti ki. A gyenge forint és a bóvliba sorolás nagy kihívások elé állítják 2012-ben a magyar cégeket.