A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság vállalati csődöket és a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedését vetítette előre, ám a Magyarország fontos kereskedelmi partnerének számító euróövezet, meglepetéssel szolgált. A 2020-as fizetésképtelenségi tényadatok szerint nem romlott a helyzet, ám ez az eredmény csak első látásra tűnik kedvezőnek. Ugyanis még nem látható teljes egészében a járvány tényleges hatása, többek között a szektorokon átgyűrűző folyamatok miatt – közölte a Coface.
A világ egyik vezető hitelbiztosítója által készített kutatás szerint a vállalatok pénzügyi teljesítőképességének várható romlása és a fizetésképtelenségek száma közötti különbség nagyszámú „rejtett fizetésképtelenségre” utal. Azaz sok cég még nem került bajba, sikerült időben kitolniuk a fizetésképtelenséget, ám nem biztos, hogy végérvényesen meg tudják akadályozni: számos olyan vállalat van Európában, amely még nem ment csődbe, de valójában nem működőképes, és a következő időszakban valamilyen fizetésképtelenségi eljárás vár rá.
Helyzetkép Európából – aggodalomra ad okot
A Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Németországban a fizetésképtelenségi eljárások száma 15 százalékkal csökkent 2020-ban, pedig a járvány miatt korábban a 9 százalékos növekedés is elképzelhető lett volna. Az, hogy növekedés helyett végül csökkenés következett be, elsősorban a fizetésképtelenségi eljárásokra bevezetett ideiglenes moratóriumnak volt köszönhető, amely időt adott arra, hogy a gazdaságösztönző intézkedések beérjenek.
A Coface-elemzés azonban rámutat arra is, hogy a járvány előtt már recesszióban lévő német fém- és gépjárműiparban romlott a fizetésképtelenségi helyzet a múlt évben. A hitelbiztosító összefoglalója szerint Franciaországban is egyenetlenül érintette az ágazatokat a koronaválság, ám ennek ellenére a fizetésképtelenségek száma eddig minden szektorban csökkent, beleértve azokat is, amelyek több hónapra leállni kényszerültek. A szakértők úgy látják, hogy a rejtett fizetésképtelenség 22 ezer franciaországi vállalkozást érinthet, és a 2022-ig tartó időszakban derülhet ki, hogy talpon tudnak-e maradni.
Magyarországi helyzet
A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy a 2020 és 2021 első negyedévében indult felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárások alapján Magyarországon idén az építőipar mellett a szolgáltató szektorban és a kiskereskedelemben érintett cégek számítanak a legrizikósabbnak.
Szintén kockázatos szektor a ruhaipar, ebben az ágazatban egyetlen év alatt közel duplájára nőtt a felszámolási eljárások száma. Az újabb járványkorlátozások miatt pedig még rosszabb lehet a helyzet a következő időszakban. A Coface elemzői szerint ugyanakkor a magyar mezőgazdaság javított a korábbi eredményein, ebben a szektorban ugyanis csökkent az eljárások száma.
Mire lehet most számítani?
Bár a járvány harmadik hulláma miatt rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet szerte Európában, a Coface-elemzés azt valószínűsíti, hogy növekedni fog a fizetésképtelenségi eljárások száma az európai piacon, a pandémiához köthető korlátozások enyhítésével párhuzamosan. Az, hogy a szigorítások kivezetésére mikor kerül sor az egyes országokban, az oltási programok hatékonyságától függ.
A hitelbiztosító szakértői szerint a fizetésképtelenségek alakulását nagyban befolyásolhatja az is, hogy az egyes államok meddig hajlandóak extra támogatást nyújtani. Különösen úgy, hogy a vállalkozások döntő részének - sok országban, például a francia piacon - csak 2022-től kell megkezdeniük a kedvezményes kölcsönök törlesztését. Magyarországon az is meghatározó lesz, hogy a belföldi fogyasztás mellett az exportkereslet mikor kerül tartósan emelkedő pályára.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
