A Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb adatai szerint az elmúlt években nőtt azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól. Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy 2011-ben a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai cégek közel 54 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette a Coface, ez az arány valamivel több, mint 5 százalékponttal magasabb, mint 2010-ben volt (48,33%).
A szakértő szerint ellentmondásos mind a kép, mind pedig a kilátások. Bagyura András arra is rámutatott, hogy az egész térséget érintő nagy kérdés az – beleértve Magyarországot is –, hogyan alakul az európai helyzet. A kereskedelmi igazgató azon a véleményen van, hogy ha lesznek további leminősítések, annak az eddigieknél is súlyosabb hatásai lesznek a cégekre nézve. A Coface úgy látja, hogy ha nem lesz az idén érdemi javulás, akkor tovább szaporodnak a cégek nehézségei, és régiószerte nőni fog a kockázatosabb cégek aránya.
A szlovák és a román cégek a legkockázatosabbak
Az adatok szerint tavaly ugyan leginkább a lengyel cégek megítélése romlott, ám ezzel együtt is a régióban a szlovák és román cégek bizonyultak a leginkább kockázatosnak. A magyar cégek esetében csekély a javulás, de ezzel együtt is folyamatosan 50 százalék körül van a Coface által kockázatosnak minősítettek aránya. Ez egyébként nem éri el a régiós átlagot, s Közép-Kelet-Európán belül a magyar cégek kevésbé tűnnek kockázatosnak.
A tavalyi évhez képest 51,36 százalékról 49,84 százalékra csökkent a hazai kockázatos vállalatok aránya (a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti). Ugyanakkor a kockázati szinteket is kibontva megerősítést nyer, hogy a leginkább kockázatosnak minősített csoportban csökkent igazán a hazai cégek aránya.
Bagyura András az eredményekkel kapcsolatban elmondta, hogy az adatokban mindig egy éves csúszással jelennek meg ezek a folyamatok, a minősítéseket mindig az előző lezárt gazdasági év beszámolói alapján készíti el a Coface, így a 2011-es javulás tulajdonképpen a 2010-es év eredményeit mutatja. A szakértő kiemelte, hogy a 2010-es év sikeresnek volt mondható, ám nagy kérdés, hogy 2011-ben hogyan sikerült gazdálkodniuk.
Romlott a helyzet
Bagyura András szerint a gazdasági folyamatok alapján valószínűsíthető, hogy romlott a helyzet az előző évhez képest, nem kis részben azért, mert egyrészt nem javult a gazdálkodási környezet, s a konjunktúra, másrészt pedig gyengült a forint árfolyama, ami részben az importőrök számára okozott veszteséget, de ennél is súlyosabb hatással volt azokra a cégekre, amelyek akár a bankok, akár a szállítóik felé devizahitellel rendelkeztek.
A Coface szerint a tavaly év végén tapasztalható folyamatok kísértetiesen hasonlítanak a 2008-as pénzügyi krízis folyamataira. Ez persze azt is jelentheti, hogy az idén stabilizálódhat az árfolyam, ami majd jövőre a cégek kockázatosságának a javulásában csapódhat le. A cég úgy véli, hogy a makro-folyamatok nem bíztatnak egyelőre túl sok jóval (nincs növekedés), s a helyzetet súlyosbítja, hogy a cégekre mind nagyobb teher rakódik, akár az adó- és járulék-kötelezettségeket, akár például az inflációt nézzük.
Sok cég kerülhet át gyengébb kategóriába
Bagyura András szerint nagy kockázatot jelent, hogy a cégeknek közel a negyede a kockázatos és nem kockázatos besorolás határán van – ezek bármilyen irányba történő elmozdulása jelentősen befolyásolhatja a cégek minősítését. A szakértő szerint ez is növeli az idei évre vonatkozó bizonytalanságokat, és a 2011-es javulás után az idén inkább romlás várható ezen a téren,vagyis sok cég kerülhet át gyengébb kategóriába.
A Coface szerint a cégek minősítésének javulásához a teljesítményüknek is javulnia kell, amihez elengedhetetlen a gazdasági növekedés, belső és külső konjunktúra-élénkülés, ezeknek azonban nem látszanak nyomai. A kutatás szerint habár tavasszal beindul a Mercedes kecskeméti gyárában a termelés, ez várhatóan csak arra lesz elegendő, hogy kiegyenlítse a Nokia és az ahhoz hasonló gyárbezárások, vagy éppen a MALÉV csődjének tovagyűrűző hatását.